A HPV a bőrön és a nyálkahártyákon okozhat sejtburjánzást. A legtöbb esetben a szervezet leküzdi a fertőzést, ha azonban a vírus hosszú ideig jelen van a szervezetben, rosszindulatú daganat alakulhat ki. Világszerte a HPV felelős a daganatos megbetegedések 5 százalékáért; leggyakoribb a méhnyakrák, de a vírus megtámadhatja a hüvely, a szeméremtest, a végbél, a hímvessző és a fej-nyaki régió nyálkahártyáját, hámsejtjeit is.
A védőoltás a szexuális élet megkezdése előtt a leghatékonyabb, felkészíti az immunrendszert arra, hogy későbbiekben a vírussal történő fertőződés esetén minél gyorsabban termeljen ellenanyagot. Az iskolai kampányoltás keretében biztosított oltóanyag biztonságos és hatásos, segítségével visszaszorítható a HPV magas kockázatú típusai által okozott megbetegedések kialakulása. A HPV elleni védőoltás igénybevételi aránya a leányok körében évek óta 80 százalék körüli, a fiúknál közel 70 százalék.
Az NNGYK felhívta a figyelmet, hogy a védőoltás nem helyettesíti a szűrővizsgálatokat, azaz a védőoltás és a felnőttkorban ajánlott szűrővizsgálat együtt nyújt hatékony védelmet. Iskolai kampányoltás keretében az elmúlt tíz év során a két HPV típust tartalmazó vakcinával közel 137 ezer lányt, míg a HPV 9 típusát tartalmazó oltóanyaggal mintegy 223 ezer lányt és 130 ezer fiút oltottak be.
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
