A HPV vírus
A humán papilloma vírus (HPV) egy DNS-víruscsoport, amely csak a hámsejtekben képes szaporodni, és a bőrön, illetve a nyálkahártyán okoz elváltozásokat. Kétféle klinikai formáját különböztetjük meg. Az egyik csoportot a papillómák, azaz a közönséges szemölcsök (verruca vulgaris) alkotják. Ezek jóindulatú laphámdaganatok, amelyek általában a kézfejen jelentkeznek, de feltűnhetnek a talpakon is, ilyenkor nem kifelé, hanem befelé nőnek. A másik csoportba a nemi szervi régióban (szeméremajkak, méhszáj, hüvely, húgycső, végbélnyílás) tapasztalható megjelenési formák tartoznak. Ide sorolható
- a kondilóma, vagyis a jóindulatú nemi szemölcs, amely karfiolszerű kinövéseket okoz, és akár nagyobb hámfelületekre is szétterjedhet (kondilóma akuminátum),
- a cervikális diszplázia, a méhnyak nyálkahártyasejtjeiben jelentkező elváltozás, amely rákmegelőző állapotnak is tekinthető,
- illetve améhnyakrákvagy egyéb hámszövetet érintő rosszindulatú elváltozás.
Előfordulása, a fertőzés tünetei
A HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő vírus, a világ lakosságának legalább 80 százaléka megfertőződik valamely fajtájával életében legalább egyszer. Sokaknak ez azonban fel sem tűnik, ha ugyanis az immunrendszer elég erős, a fertőzés 1-2 év alatt magától elmúlik.
A HPV számos esetben tünetmentes marad, ilyenkor csak szűrővizsgálat során lehet diagnosztizálni. Amennyiben mégis kialakulnak tünetek, azok általában a vírus típusától függően jelentkezhetnek: a páciensek például az intim területeken tapasztalt szemölcsök miatt fordulnak orvoshoz, aki felállítja a HPV-fertőzés diagnózisát. Fontos tudni, hogy a HPV nem reagál gyógyszeres kezelésre, csak a fertőzés fizikai tüneteinek kezelése lehetséges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megelőzés egyetlen biztos módja
Sokan azt gondolják, hogy a HPV kizárólag szexuális úton terjedhet, ám ez nem így van. Már az intim bőr-bőr kontaktus, vagyis a szexuális előjáték (orális szex, petting) is növelheti a fertőzésveszélyt. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve, akik gyakrabban cserélik a partnereiket. Bár az óvszer használata jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát, de mivel nem fedi le a teljes érintett bőrfelületet, önmagában nem elég. A megelőzés egyetlen biztos módja a szűrés és a védőoltás.
A HPV okozta megbetegedések megelőzésére hazánkban két készítmény áll rendelkezésre. A Cervarix, amely a HPV két típusának (16-os és 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazza, illetve a Gardasil 9, amely kilenc típusnak (6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as) a tisztított fehérjéit foglalja magába. Az oltóanyagot, amely védelmet nyújt a méhnyakrákos esetek mintegy 70 százalékáért felelős két leggyakoribb HPV-típus, a 16-os és a 18-as, valamint további öt, nagy rizikójú típus ellen, két vagy három adagban adják be.
A vakcina az immunitás erősítésével véd a HPV ellen, magyarázza dr. Reszler Beáta nőgyógyász. "Az oltásban a vírus egyik tisztított fehérjéje van, amely ellen a szervezet immunreakciót indít, és egy úgynevezett memória is kialakul. Így, ha legközelebb találkozik ezzel a fehérjével - ezúttal vírus formájában - hatékonyan és rövid idő alatt képes megsemmisíteni. Bár annak a szervezete is elpusztíthatja a vírust, aki nem kapott oltást, sokkal kisebb hatékonysággal teszi meg. Vegyünk egy példát! Ha valaki megfertőződik a HPV egyik magas kockázatú formájával, kb. 90 százalék az esélye arra, hogy képes a vírust az immunrendszere segítségével kiirtani a szervezetéből. De ott van az a kb. 10 százalék, amikor a HPV-nek van ideje arra, hogy beépüljön a hámsejtben az emberi genomba, és súlyos betegségeket okozzon. A HPV-oltás tehát az immunrendszer reakcióidejét rövidíti le, ezáltal a szervezet hatékonyabban tud a fertőzés ellen védekezni" - szögezte le a doktornő, aki hozzátette: akkor is érdemes beadatni az oltást, ha már megfertőződtünk a vírus valamelyik formájával, így ugyanis a vírus további típusai ellen védettséget szerezhetünk.
Fiatalkorban lesz a leghatékonyabb a védettség
A vakcina nemcsak nőknek, hanem férfiaknak is javasolt, hiszen a vírus náluk is nemi szervi szemölcsöket és rákos megbetegedéseket okozhat. Ráadásul, mivel a HPV legtöbbször teljesen tünetmentes, és ebből kifolyólag nem ismerik fel, a védőoltás segít megakadályozni, hogy partnereiket megfertőzzék vagy újrafertőzzék.
Reszler Beáta elmondta, hogy a leghatékonyabb védettség akkor érhető el, ha az oltást a nemi élet megkezdése előtt, például 12-13 éves kor körül beadják - ilyenkor két dózis az elfogadott. "Természetesen felnőttkorban, illetve a nemi élet megkezdése után is be lehet oltatni magunkat, ebben az esetben azonban már három dózis javasolt. Az emlékeztető vakcinát ilyenkor 2-6 hónap múlva szokás beadni, a harmadikat pedig egy éven belül" - hangsúlyozta a doktornő. Szerinte a vakcina rendkívül biztonságos, nem kell tartanunk mellékhatásoktól. A jelenlegi technológiának köszönhetően ugyanis drasztikusan lecsökkent a nem kívánt tünetek előfordulási esélye.
Nagyon jó és komplex eljárás
A HPV-oltás szükségességét egyre több kutatás bizonyítja. Friss vizsgálatok meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy hatékonyan megelőzi a nemi szervi szemölcsöket, illetve a méhnyakrákot, utóbbi előfordulási arányát pedig egy évtizeden belül jelentősen csökkenteni fogja. A vakcina mégis egyike a legkevésbé elfogadott oltásoknak: sokaknak még mindig tabutéma a HPV, mások úgy gondolják, ők nem lesznek érintettek, de a rengeteg tévhit is kétkedésre adhat okot a szérum szükségességével kapcsolatban (az egyik legelterjedtebb például, hogy maga az oltás idéz elő rákos elváltozásokat).
Reszler Beáta szerint a bizonytalanság legvalószínűbb oka, hogy a legtöbb embernek nincs tapasztalata, tudása arról, miért van szükség HPV elleni védőoltásra, milyen szövődményei, kellemetlen következményei lehetnek a vírusfertőzésnek. "A méhnyakrák vagy a száj-garatüregi rák például, nem olyan mindennapi, hogy valós félelmet tápláljanak iránta az emberek, és megértsék, hogy ezeket a kifejezetten problémás eseteket az oltással meg lehetne előzni. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a HPV által okozott nemi fertőzések többsége nem rövid, hanem hosszú távon okozhat komoly problémákat" - szögezte le.
A doktornő maga is sok kérdést kap az oltás hatásosságával kapcsolatban, főleg lányos szülők keresik fel. Ő azonban mindenkit megerősít, hogy ki kell használni a lehetőséget, hiszen egy nagyon jó és komplex eljárásról van szó. "Én a fiamat is beoltattam, és azt látom, hogy azok a szülők, akiknek már volt tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogy a HPV milyen szövődményekkel járhat, mindenféle kérdés nélkül beadatják a gyereküknek az oltást" - jelentette ki.
A rendszeres szűrés ugyanolyan fontos
Mivel a HPV elleni oltás nem a vírus összes törzse ellen véd, minden 25 éven felüli nő számára javasolják, hogy legalább háromévente nőgyógyászati szűrővizsgálaton vegyen részt. Ritkán ugyan, de olyan HPV-típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet a vakcina. A szűrés során azonban ezeket a típusokat is fel lehet ismerni, és meg lehet kezdeni a megfelelő kezelést.
