Nem mindegy, hogy elpusztul vagy leölik
Az élelmiszer-egészségügy egyik alapszabálya, hogy emberi étkezésre alkalmatlan minden olyan állat húsa, amely valamilyen természetes ok miatt, "magától" pusztult el: betegségben, balesetben, elöregedés miatt. Nagyon szigorú feltételek szabják meg, milyen esetben lehet kényszervágással enyhíteni, illetve megelőzni a kárt, és - erre kijelölt, ún. hatósági húsboltban - mégis hasznosítani az állat húsát. Az azonban szigorú alapszabály, hogy csak a szakember - állatorvos - által megvizsgált és arra alkalmasnak talált állat húsa minősülhet emberi élelmiszernek . A bizonytalan eredetű, adott esetben a dögkútból kiemelt húsról nem tudható, mit állapított meg arról a hatósági állatorvos: hordozhatja a tetem a sertéspestis vagy az anthrax (lépfene) kórokozóját is.
Veszélyes vacsora
A baktériumok, illetve az azok nyomán felszabaduló toxinok egy része a "hőkezelés", vagyis az alapos sütés-főzés során elpusztul, de vannak köztük hőstabilak is, amelyek még így is okozhatnak megbetegedést. Ez megúszható hasmenéses tünetekkel, de gyerekek vagy gyenge szervezetű idősek esetében még végzetes is lehet. Az állat testében lévő paraziták közül egyik-másik bélféreg akár halálos fertőzést is okozhat. A tárolás, feldolgozás higiénés körülményeiről ezekben a megdöbbentő esetekben jobb nem is beszélni: a dögkútban tömegesen tenyésző anaerob baktériumok, a fekáliával való érintkezés akár járványszerű szalmonellafertőzést is elindíthat.
A kivéreztetés fontos
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elhullott állatok teteme közegészségügyileg veszélyes hulladéknak minősül, ugyanakkor természetesen a húsételekhez mindannyian elpusztult állat húsát használjuk fel. Mi a különbség? Étkezésre alkalmasnak a - szabványnak megfelelő disznóvágás során vagy vágóhídon - szakszerűen levágott állat kivéreztetett, bontott és feldolgozott húsa számít. A kivéreztetés nagyon fontos, mivel az alvadó vér az egyik legjobb táptalaja a kórokozóknak: ahogy a bomlás elkezdődik, a szervezetet a véren keresztül elárasztják a bélflórában jelen lévő baktériumok.
Érdekes kultúrtörténeti tény, hogy az emberiség több évezrede figyel erre: több vallás megköveteli, hogy követője csak "tiszta" húst fogyasszon. Az iszlám például a vérről azt vallja, hogy ennek áramában terjed a testre ható minden rontás, ezért csak a rendesen kivéreztetett, helyesen vágott állat húsa fogyasztható. Az iszlám vágás során a gerinc sértetlenül hagyásával minden nyaki eret át kell vágni. Így a szív az utolsó pillanatig pulzál, és a vér távozik a testből. Ezt a vágást akkor is előírja az iszlám vallás, ha vadászat alkalmával golyó végzett a vaddal: a lelőtt állaton is mihamarabb el kell végezni a leírt műveletet.
A zsidó vallás előírásai is megszabják, hogy csak a hús vértelenítését biztosító kóser állatvágás, illetve a maradék vér eltávolítására szolgáló kóserolás (áztatás, sózás, öblítés vagy tűzön sütés) után fogyasztható a "tiszta" állatok húsa.
Ételmérgezés
A háztáji disznóölések idején nem árt megemlíteni azt sem, hogy az amúgy jó minőségű, fogyasztásra alkalmas, de nem megfelelően kezelt hús is okozhat bajt. A ritka, de nagyon súlyos ételmérgezést, a botulizmust okozó baktérium (Clostridium botulinum) a környezetben szinte mindenütt előfordul, a talaj természetes lakója, megtalálható a porban, szennyvízben, valamint az állatok bélcsatornájában is. Az általa termelt botulotoxin okozza a megbetegedést. 12-35 óra múlva enterális tünetek - hasmenés, hányás, esetleg székrekedés - jelentkezhetnek, de nem ritka, hogy csak rossz közérzet, fejfájás a kezdeti tünet.
Ez is érdekelhet
A később jelentkező idegrendszeri tünetek a jellemzőek. Fénymerev pupilla, kettőslátás, kancsalság, beszéd- és nyelészavar, szájszárazság a leggyakoribb tünet. Súlyos esetben légzés- és szívbénulás következtében beáll a halál. Valamennyi esetben házi disznóvágásból származó, illetve nem hőkezelt zöldségkészítmények fogyasztását követően alakult ki a megbetegedés. Leggyakrabban a nyers, füstölt sonka okozott botulizmust, gyakori még a füstölt disznósajt, nyers füstölt kolbász okozta megbetegedés is. Veszélyesek a levegőtől elzártan, hosszú időn át tárolt élelmiszerek, például a házi készítésű konzervek, zsír alatt tárolt hús. Fontos megelőzési mód a termékek megfelelő hőkezelése, mivel a mérgezést olyan táplálék közvetíti, amely a kórokozó által termelt botulotoxint tartalmazza . A toxin pedig 80 fokon vagy magasabb hőmérsékleten inaktiválódik.
