Némi zavart okozott az USA-ban, hogy a járványügyi hivatal június elején azt javasolta az utazóknak, hogy viseljenek maszkot a majomhimlő terjedése ellen, majd a bejegyzést azonnal törölték. Ezzel valószínűleg többet ártottak, mint használtak azzal kapcsolatban, hogy miként terjed a betegség, és milyen védekezési intézkedéseket kell az embereknek megtenniük. Az alábbiakban a Health magazin cikke alapján foglaljuk össze a majomhimlő jellegzetességeit, terjedését, és a maszkhasználatra vonatkozó véleményeket.
Hogyan terjed a majomhimlő?
A majomhimlő többféle módon terjed, de a legkönnyebben bőrről bőrre történő érintkezéssel. Noha a jelenlegi járvány nagy része a férfiakkal szexuális kapcsolatot tartó férfiakhoz köthető, ennek ellenére a majomhimlő nem szexuális úton terjedő betegség. "Sok esetben intim kapcsolatok révén terjedt, de ez csak azért van így, mert az intim kapcsolatok bőr-bőr érintkezéssel járnak, nem pedig azért, mert a terjedés kizárólag szexuális jellegű" – mondta Andrew Noymer, a Kaliforniai Egyetem népegészségügyi és betegségmegelőzési docense a lapnak.
Bár a közvetlen érintkezés a leggyakoribb módja a majomhimlő terjedésének, nem ez az egyetlen módja. Noymer szerint a majomhimlő okozta elváltozások a légutakban is kialakulhatnak, mielőtt más testrészeken megjelennének. Amikor ezek az elváltozások kifakadnak, fennáll a lehetőség a cseppfertőzés útján történő átvitelre, különösen egy nagyon szoros érintkezés esetén.
Noha ezek a cseppek elméletben terjeszthetik a majomhimlőt , a fertőzés súlyosságát méretük és súlyuk korlátozza. A cseppek sokkal nagyobbak, mint az aeroszol részecskék, amelyeket a COVID-19-hez társítunk, így a gravitáció miatt korlátozottan tudnak csak messzire eljutni a levegőben. A cseppek méretüknél fogva általában nem jutnak 1,8-2 méternél. Vagyis ahhoz, hogy valaki elkapja a fertőzést, a legtöbb esetben hosszabb ideig kellene 2 méteren belül tartózkodnia egy fertőzött személy társaságában.
Az amerikai járványügyi hivatal szerint a majomhimlő tárgyak, például ruhák és lepedők érintésével is terjedhet, amelyek szintén érintkeztek majomhimlős elváltozásokkal vagy testnedvekkel. Illetve a terhes nők a méhlepényen keresztül a magzatuknak is átadhatják a vírust.
Jó-e a maszk a majomhimlő ellen?
Az általános szabályok szerint a maszkviselés az egészségügyi dolgozók számára kötelező, amikor majomhimlőgyanús személyt vizsgálnak. Igaz, az N95-ös maszk, köpeny, kesztyű, szemvédő használata minden fertőzésgyanú esetében kötelező, nemcsak majomhimlőnél. Az ajánlások szerint értelemszerűen azok is viseljenek maszkot , akik fertőző beteggel vagy környezetében élnek. A hosszan tartó, szoros kontaktusos kapcsolat ugyanis növeli a légúti átvitel valószínűségét, amit a maszk lecsökkenthet. Illetve a gondozóknak fontolóra kell venniük a fertőzött személlyel való bőr-bőr kontaktus korlátozását is.
Kutatók szerint ugyanakkor arra nincs elegendő bizonyíték, hogy a maszk közösségi használat elrendeljék a majomhimlő-fertőzés veszélye vagy megelőzése miatt. Ennél a testi kontaktus korlátozása fontosabb lehet. Például a hatékonyabb megelőző intézkedések közé tartozik a fertőzöttek által viselt ágynemű és ruházat gyakori mosása, a munkalapok fertőtlenítése és a WC-k tisztítása. A legutóbbi esetek ugyanis a végbél és a nemi szervek környékén mutattak koncentráltabb elváltozásokat, így a mellékhelyiségekben mindenhol extra fertőtlenítésre lehet szükség.
Bár a majomhimlő általában önkorlátozó – vagyis magától is elmúlik –, a betegség mindaddig fertőzőnek számít, amíg a majomhimlős elváltozások és a hegek teljesen be nem gyógyulnak, és az érintett területeken új bőrréteg nem képződik. Ez körülbelül 2-4 hétig tarthat, úgyhogy lehetőleg ennyi ideig kerülni kell a szoros testi érintkezést.