A HPV több mint 200 törzse ismert napjainkra, ezek egy kisebb része pedig rosszindulatú daganatokkal hozható kapcsolatba. E vírus felelős például a női méhnyakrákos megbetegedések túlnyomó többségéért, de egyéb daganattípusok kialakulásában is szerepet játszhat. Férfiaknál a szájgaratrákos esetek közel 90 százaléka HPV-fertőzés nyomán lép fel. Egy, a Nature Microbiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány pedig most feltárta, hogy milyen tényezők fokozhatják a később rákos elfajuláshoz vezető szájüregi HPV-fertőzések kockázatát.
Mint azt a kutatást vezető floridai Moffitt Rákcentrum közleménye írja, a tanulmány szerzői több mint háromezer férfi körében figyelték meg az orális HPV-fertőzések előfordulását 2009 és 2016 között az Egyesült Államokban, Brazíliában és Mexikóban. Az így kapott adatokból kirajzolódott, hogy az újonnan szerzett fertőzések kockázata viszonylag állandó, azaz nem csupán a fiúk és fiatal férfiak vannak veszélyben, hanem az idősebbek is. Emellett kiderült az is, mely rizikófaktorok járulhatnak leginkább hozzá a szájüregi HPV-fertőzés kialakulásához.
- Iskolázottság: a magasabb végzettségű férfiak körében nagyobb arányban jelentkeztek fertőzések a kutatás szerint.
- Alkoholfogyasztás: minél jelentősebb alkoholbevitelt jegyeztek fel a résztvevőknél, annál magasabb volt a fertőzéskockázat is körükben.
- Szexuális szokások: a kutatók emelkedett rizikót jegyeztek fel azon férfiaknál, akik több nővel is létesítettek szexuális együttlétet, akik gyakran érintkeztek partnerükkel orálisan, továbbá azoknál, akik más férfiakkal közösültek.
- Szájhigiéné: valamelyest ugyancsak fokozza a fertőzésveszélyt, ha egy férfinek szájüregi megbetegedések következtében kihullott egy vagy több foga.
Az eredmények kapcsán a kutatók gendersemlegességet javasolnak a HPV elleni oltási programok kialakításában, magyarán azt, hogy ne csak a lányok, hanem a fiúk is megkaphassák a védőoltást. Magyarországon egyébként ez teljesül is, hiszen 2020 óta a 7. osztályos tanulók mindkét nemből térítésmentesen szerezhetnek védettséget az iskolai oltási program keretében a vírus kilenc magas kockázatú törzsével szemben. Emellett azonban a mostani tanulmány szerzői arra is javaslatot tettek, hogy azoknak a középkorú férfiaknak is legyen lehetőségük oltáshoz jutni, akik számára korábban nem volt elérhető a vakcináció. Az oltás felvételét jelenleg általánosságban 26 éves korig javasolják az egészségügyi hatóságok, de lehetőség szerint még az aktív szexuális élet megkezdése előtt.
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
