Jelentősen változott a koronavírus-helyzet egy év alatt. Míg tavaly ilyenkor még a sokaknál súlyos tüneteket és életveszélyes állapotot okozó delta volt a domináns koronavírus-variáns, addig mára az enyhébb tünetekkel járó, ám gyorsabban terjedő és mutálódó omikron két alváltozata, a BQ.1 és BQ.1.1 kezd uralkodóvá válni - ahogy arról a WebMD is beszámolt.
A jelenlegi tapasztalatok szerint a 2021 novemberében felbukkant omikron variáns újabb alváltozatai is gyorsan terjednek, illetve hatékonyabban képesek kijátszani a természetes és a koronavírus elleni vakcinák kialakította immunvédelmet is.
Az új alváltozatokról egyelőre keveset tudunk
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) hét végi adatai szerint az új fertőzések legnagyobb részét – immár 44 százalékát – a BQ.1 és a BQ.1.1 alváltozat okozza. Egy héttel ezelőtt ez az arány az Egyesült Államokban még csak 33 százalék volt. A korai laboratóriumi vizsgálatok arra utalnak, hogy az új alváltozatok ellen nemcsak a védőoltások, de az emlékeztető oltások is kevésbé hatékonyak, mint a korábbi alváltozatok ellen.
Ahogy arról korábban írtunk, a BQ.1-es alváltozatot november elején már Romániában is kimutatták. A román országos tisztiorvosi szolgálat (INSP) jelentése szerint egyelőre nem szerepel az „aggodalomra okot adó” változatok között, mint például a delta variáns. Eddig tapasztalt fertőzőképessége és tulajdonságai miatt azonban a figyelmet érdemlő változatok között tartják számon.
Európába is begyűrűzött
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) megerősítette, hogy a BQ.1-es alváltozatot számos európai országban detektálták, Románia mellett például Nagy-Britanniában is. Ugyanakkor az ECDC szerint egyelőre semmi sem utal arra, hogy az új alváltozatok súlyosabb megbetegedést okoznának, mint a nyári járványhullámért felelős BA.4-es és BA.5-ös omikron-alváltozat. Ám mivel rendkívül gyorsan terjednek, az biztos, hogy nagyon fertőzőek.
Ez is érdekelhet
Egészségügyi szakemberek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a legyengült immunrendszerű, vagy szervátültetésen átesett betegek esetében az új alváltozatok ellen már nem működnek hatékonyan a korábban bevált antitestkezelések, újabbakat pedig egyelőre nem fejlesztettek ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
