Mint azt korábban megírtuk , az Oxfordi Egyetem bejelentése szerint a kísérleti eredmények azt mutatják, az AstraZeneca gyógyszeripari vállalattal közösen fejlesztett oltóanyagjelöltjük hatékonysága 70,4 százalék. Ezzel szemben november során korábban mind a Pfizer , mind az orosz állami Russian Direct Investment Fund, mind pedig a Moderna 90 százalék feletti hatékonyságról számolt be saját fejlesztésű készítménye kapcsán. A számok magukért beszélnek, gondolhatnánk, csakhogy a teljes kép ennél valamelyest összetettebb. Legalábbis erre hívta fel a figyelmet a The Conversation oldalán megjelent cikkében dr. Michael Head, a Southamptoni Egyetem epidemiológus kutatója.
Az első olvasatra alighanem lehangoló 70 százalékos mutató kapcsán a szakember felhívta a figyelmet, hogy érdemes észben tartani, hogy ez csupán egy kezdeti kísérleti eredmény, ennél fogva még változhat. Ráadásul az oxfordi vakcina egészen más-más hatékonyságot mutatott különböző dózisokban alkalmazva. Két sztenderd adag esetén mindössze 62 százalékosnak bizonyult, önkéntesek egy második csoportjánál viszont, akik egy sztenderd dózist követően másodjára már csak egy kisebb dózist kaptak, 90 százalékra emelkedett az oltás hatékonysága. Maga a projektet vezető Anrew Pollard professzor is "érdekesnek" nevezte az eredményeket, hozzátéve ugyanakkor, hogy az alacsonyabb dózis egyben azt is jelentené, hogy egyszerre több vakcinát lehetne előállítani. Fontos továbbá megemlíteni, hogy az oxfordi oltóanyagjelölt kísérletei során egyetlen résztvevőnél sem alakult ki súlyos COVID-19 , ráadásul az első adatok alapján úgy tűnik, időseknél is képes immunvédettséget kialakítani.
Olcsóbb és tárolni is egyszerűbb
Miközben a kezdeti vizsgálati adatok szerint az oxfordi vakcina hatékonysága nem tud versenyre kelni a Pfizer vagy a Modern oltóanyagáéval, addig azért akadnak más olyan tényezők, amelyeket szintén figyelembe kell venni, és amelyekben jobban áll a riválisoknál. Először is ilyen a biztonság, hiszen az oxfordi vakcina használata kapcsán mindeddig ugye nem jelentettek súlyos mellékhatásokat. Ugyancsak kulcsfontosságú a tárolása kérdése. A Pfizer fejlesztése például rendkívül alacsony hőmérsékleten őrzi csak meg minőségét, megnehezítve ezáltal a szállítást is, az oxfordi vakcina viszont egy hagyományos hűtőszekrényben is biztonsággal tárolható. Végezetül nem szabad elsiklani az anyagiak felett sem: az úgynevezett vírusvektoron alapuló oxfordi kandidáns egy adagjának ára körülbelül 4 amerikai dollár, szemben az egyaránt nukleinsav-alapú technológiát alkalmazó Pfizer és Moderna 20 és 33 dolláros árcédulájával.
Az igazságos elosztás elve
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az új koronavírus világszerte jelen van, éppen ezért a védekezés sem csupán az egyes országok magányügye, hanem globális érdek határoktól függetlenül. Mindaddig, amíg a fertőzés bárhol is könnyen tud terjedni, akárhol máshol is újra felütheti a fejét járványos formában. Létfontosságú tehát, hogy az új oltóanyagokat igazságosan osszák el, figyelembe véve az alacsony és közepes jövedelmű országokat is, amelyek nem rendelkeznek hasonló vásárlóerővel, mint a gazdagabb államok. A GAVI globális vakcinaszövetség immár két évtizede törekszik hozzáférést biztosítani az immunizációhoz a szegényebb országok lakossága számára. A szervezet az idén létrehozott COVAX kezdeményezésén keresztül 700 millió dózis koronavírus-oltást tenne elérhetővé ilyen módon, amennyiben a klinikai kísérletek sikeresnek bizonyulnak. Korábban az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca is bejelentette, hogy egymilliárd adag vakcinát biztosít az alacsony és közepes jövedelmű országok számára, ebből 400 milliót még 2020 vége előtt.
Bár önmagukban ezek a bejelentések még nem elegendőek ahhoz, hogy azonnal globális lefedettségűvé váljon az emberek beoltása az új típusú koronavírus-fertőzés ellen, mindenesetre dr. Michael Head szerint egy remek kezdetet jelentenek. A Föld népességének körülbelül 9 százaléka extrém szegénységben él, miközben a számukra elérhető egészségügyi ellátórendszer is rendkívül törékeny. Az igazságos vakcinaelosztás ígérete reményt jelenthet ezeknek a nehéz helyzetű csoportoknak világszerte, hogy nem maradnak ki a segítségnyújtásból.
Akár jövő őszig is eltarthat, mire megindul a tömeges oltás Magyarországon - véli Boldogkői Zsolt biológus. A szakember által elmondottakról bővebben olvashat az nlc.hu cikkében .
Legjobban: