Az egyetemi kutatócsoport hétfői beszámolója szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két, nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62 százalékos hatékonyságnak felel meg.
A kutatók ismertetése alapján azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak. Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint a két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék. A BBC rádió által hétfőn megszólaltatott szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát.
Rendkívül kedvező eredmény
Az Oxfordi Egyetem beszámolójából kiderült, hogy a két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, de az egyetemi szakértők is hangsúlyozták, hogy az eredmény mindenképpen rendkívül kedvező. A tájékoztatás kiemeli, hogy a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség , senki nem szorult kórházi kezelésre, és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
Az egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben se tudjon teljesen kifejlődni. Az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 Celsius-fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindez azt jelenti, hogy a vakcina a már meglévő egészségügyi infrastruktúrán belül, például orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban forgalmazható, és ez lehetővé teszi, hogy hatósági jóváhagyás esetén a most kidolgozott koronavírus-oltóanyag alkalmazása nagyon gyorsan megkezdődhessen - áll az Oxfordi Egyetem hétfői tájékoztatásában. A beszámoló szerint az AstraZeneca máris 3 milliárd adag vakcina gyártására kötött nemzetközi szerződéseket.
Hatékony és sok emberéletet fog megmenteni
Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: az eredmények azt mutatják, hogy a kidolgozott vakcina hatékony és sok emberéletet fog megmenteni. Pollard professzor megerősítette, hogy az egyik kombinált alkalmazási módszer 90 százalék körüli hatékonyságot eredményez. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora pedig úgy fogalmazott hétfői nyilatkozatában: az elért eredmények alapján közelebb került az az időpont, amikor véget lehet vetni a SARS-CoV-2 koronavírus okozta pusztításnak.
A Pfizer és a Moderna gyógyszeripari vállalatok a minap bejelentették, hogy az általuk kifejlesztett vakcinák hatékonysága eléri a 95 százalékot. Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltóanyaga azonban sokkal olcsóbb - hozzávetőleg a hatodába kerül a másik két vakcina árának -, emellett könnyebb a tárolása és a szállítása is. A brit kormány már 100 millió adagot megrendelt az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű oltóanyagából; ez 50 millió ember beoltására elegendő. Boris Johnson brit miniszterelnök hétfői Twitter-bejegyzésében fantasztikusnak nevezte a közzétett vizsgálati eredményeket.
Koronavírus: ha Európa nem vigyáz, jöhet a harmadik hullám - a WHO figyelmeztetéséről társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
