Jelenleg több koronavírus elleni védőoltás is van, melyeknek forgalmazását még év vége előtt megkezdhetik, amennyiben az egyes országok gyógyszerfelügyeleti hatósága engedélyezi azt. Nagy-Britanniában éppen most kapta meg a hatósági jóváhagyást a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája. A Moderna és az AstraZeneca oltóanyaga sem jár messze az engedélyezéstől, így nem kizárt, hogy hamarosan ezekből is milliók kaphatják meg az első adagot. (Kínában július óta sürgősségi program keretében már használnak három, kínai fejlesztésű vakcinát - kettőt a Sinopharm Group, egyet pedig a Sinovac Biotech gyárt -, amelyekkel eddig legalább egymillió embert oltottak be.
Míg a koronavírus elleni védőoltást gyártó gyógyszeripari vállalatok - egyelőre csak elméletben - igyekeznek kielégíteni a globális szintű vakcinaszükségletet, nem hagyhatják figyelmen kívül a tényt, hogy részvényesként jelentős hozammal kell kalkulálniuk. Jövedelmező lehet a COVID-19 elleni vakcinák gyártása? Hosszú távon mire számíthatnak a vakcinabizniszben érdekelt vállalatok, és hogyan alakulhat a piac a következő években? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ témával foglalkozó cikkében a qz.com.
Vakcinapiac: az éves bevétel "aprópénz"
A legtöbb gyógyszerrel ellentétben az oltások nem igazán hoznak nagy pénzt a gyártóknak. A vakcinapiac kisebb és kevesebb szereplője van, mint a "nagy" gyógyszerpiacnak. Az új koronavírus felbukkanása előtt az összes vakcina forgalma világviszonylatban körülbelül évi 24 milliárd dollár körül alakult, ami csak töredéke a gyógyszeripari éves összbevételnek, mert az becslések szerint meghaladja az egy billió dollárt. Az influenza elleni oltások - körülbelül egymilliárd eladott adaggal számolva - például a legnagyobb gyártónak, a Sanofinak évente hozzávetőlegesen "csak" 4 milliárd dollárt hoznak.
Az új koronavírus elleni vakcinák esetében ráadásul nagy a nyilvános nyomás a gyártókon, hogy az árat a lehető legalacsonyabbra lőjék be, így biztosítva, hogy az oltóanyag minél több emberhez eljusson. Éppen ezért az érdekelt gyógyszeripari cégek vállalták, hogy az első pár millió adagot kedvező áron szállítják, ami adagonként 3 dollártól (AstraZeneca) 25-37 dollárig terjed (Moderna). Az árképzés több szempontból is érzékeny terület. A gyártók tudják, hogy a pandémiának esetlegesen véget vető, vagy lecsengéséhez nagyban hozzájáruló vakcinák presztízse és márkaelőnye - annak ellenére, hogy egyelőre nehéz számszerűsíteni a gazdasági hatását - igen jelentős lesz. Részben ezért nem kérnek annyit az oltóanyagukért, mint amennyit valójában kérhetnének, részben pedig azért, mert ez a presztízs könnyen elveszthet, ha a vakcina ára túl magas, és elérhetetlenné válik az emberek számára.
Christopher Snyder, a Dartmouth College közgazdász professzora szerint - aki az oltóanyag-fejlesztés gazdasági és pénzügyi hatásait is vizsgálja - üzleti szempontból még azoknak a gyógyszergyártóknak is megéri a vakcinafejlesztés, akik negyedikként, vagy akár ötödikként rukkolnak elő hatékony és biztonságos oltóanyaggal. "Ha csak a pandémiás "piac", és világjárvány utáni piac egy szeletére igényt tarthat egy vállalat, már megéri" - vélekedik Snyder.
Az oltóanyag-árakat több tényező is befolyásolja
Árképzés szempontjából a gyártóknak több szempontot is mérlegelniük kell. Az eddigi legígéretesebb oltóanyag-jelöltek különböző technológiával készülnek, és a tárolásuk, valamint a szállításuk is más-más infrastruktúrát igényel. A Pfizer/BioNTech vakcináját például a felhasználásig extrém hidegben, legalább -70 fokon kell tárolni, míg a Moderna oltóanyaga -20 fokon áll el, de felhasználás előtt 12 óráig hűtőszekrényben is eláll. Mindkét oltóanyag speciális körülményeket igényel, ami drága, és a világ számos területén nem, vagy csak nehezen biztosítható, ami az oltóanyagok árát is magasabbra tornázza. Ebből a szempontból szerencsésebb lehet az AstraZeneca vakcinája, vagy a sürgősségi oltóprogramban Kínában már használt vakcinák, amelyek 2-8 fok között, hűtőszekrényben is elállnak, sem szállításukhoz, sem tárolásukhoz nincs szükség speciális infrastruktúrára.
Szabadalmak: újdonságot is hozott a vakcinafejlesztés
A jelenleg legígéretesebb vakcinajelöltek gyártói, a Pfizer/BioNTech és a Moderna az eladáson kívül más úton-módon is profitálhat a vakcinából: ez pedig a szabadalom. Az oltásokra vonatkozó szabadalmak 20 évre szólnak, és a legtöbb esetben a piacvezető vállalatok - ahogy a gyógyszerek esetében is - világszerte be is jegyeztetik ezeket, megakadályozva, hogy más országokban engedély nélkül gyártsák termékeiket.
Egy oltáshoz több tucat szabadalom tartozhat - a HPV-oltáshoz például 81 - magyarázza Ana Santos Rutschman, a Saint Louis Egyetem professzora. Ezek mindenre kiterjednek a képlettől kezdve az alkalmazás módján át a gyártási folyamatig. De amikor új oltóanyag kerül a piacra, egyre többször előfordul, hogy kevés olyan (új) elem van benne, amit a múltban ne szabadalmaztattak volna. "A legtöbb vakcina hasonló módon készül, vagy az immunválasz kiváltásának néhány jellegzetes módjára támaszkodik" - teszi hozzá Santos Rutschman.
A Moderna és a Pfizer RNS-vakcinája ebben különbözhet a többi gyártó oltóanyagától: a molekuláris biológiai technikával készülő oltóanyagok között is újdonságot jelent, ugyanis genetikai, más néven nukleinsav-alapú. Ahogy korábban a HáziPatika Jakab Ferenc virológust idézve megírta: amennyiben piacra kerül az első RNS-alapú védőoltás, az gyökeresen megváltoztathatja a fertőző betegségek elleni küzdelmet. "A vakcinával bejuttatott nukleinsav-szakasszal saját sejtjeinket bírjuk rá arra, hogy letermeljék az új típusú koronavírus S fehérjéjét" -magyarázta Jakab Ferenc. Ez az újítás Santos Rutschman szerint valószínűleg több szabadalomban is meg fog jelenni, bár ezzel kapcsolatban még szakmai berkekben is sok a megválaszolatlan kérdés.
Mi történik, ha enyhül a járvány?
Szakértők szerint a vakcinagyártókra nehezedő - árra vonatkozó - nyilvános nyomás csökkenni fog, ahogy elég embert sikerül beoltani, és a járvány lassan visszaszorul, majd fokozatosan eltűnik. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy erre mikor kerül sor, és milyen lesz a járvány utáni időszak. Előfordulhat, hogy a vírus még évekig kering majd a világban, és emiatt ismételt oltásokra lesz szükség. Paradox módon, amikor a koronavírus már nem globális szinten generál majd járványt, hanem csak időszakosan, egy-egy területen, a gyógyszeripari cégeknek akkor lesz lehetőségük rá - mivel nem a világgazdaság és világegészségügy lesz a tét -, hogy feljebb tornázzák a vakcinák árát. Ekkor már várhatóan, a kisebb adagok gyártása ellenére is nagyobb nyereséget lesznek képesek termelni e tevékenységükkel. De az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy a védőoltásokkal megszerzett immunitással - és a nyájimmunitás kialakulásával - sikerül majd a vírust teljesen visszaszorítani: ebben az esetben jelentősen csökkenhet a további oltási igény.