Az elmúlt hónapokban alaposan felborzolták a kedélyeket a nemzetközi sajtóban Scott Atlas neuroradiológus, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadójának nyájimmunitásról vallott nézetei. Atlas szerint a nyájimmunitás megszerzése lehet a kulcs a COVID-19 elleni harcban, ezt pedig véleménye szerint csak úgy lehetne elérni, ha korlátozó intézkedések helyett hagynák a járványt szabadon terjedni, hogy mindenki természetes védettséget szerezhessen a SARS-CoV-2 vírus ellen - írja a Los Angeles Times oldala.
Az elgondolás nem új, hiszen a svéd járványkezelési modell tavasszal pontosan erre épült: kezelhető szinten próbálták tartani a járványt minimális korlátozásokkal. De figyelembe véve, hogy a svéd halálozási ráta jóval magasabb lett a szomszédos Norvégia vagy Finnország hasonló adatainál, ráadásul a nyájimmunitás sem valósult meg, nem tűnik követendő példának. Svédországban eddig több mint 96 ezer fertőzöttet és közel 6 ezer COVID-19-cel összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer megbetegedésből 58 halállal végződik. Amerikában és a világ más tájain, ahol a lakosság rasszok szerinti összetétele miatt eleve többen tartoznak a koronavírus által veszélyeztetettebbek közé, a járvány "szabadon engedése" beláthatatlan következményekkel járna.
A járvány egyszer csak gondol egyet, és eltűnik?
Tudósok szerint alapvető tévedés a Donald Trump amerikai elnök által is előszeretettel hangoztatott vélemény, miszerint a koronavírus-járvány egyik pillanatról a másikra továbbáll, amikor az emberek "kifejlesztik magukban a nyájimmunitást". Az elképzelés - melynek Amerikában számos híve van a vezető politikusok körében is -, hogy önmagában a nyájimmunitás véd majd meg bennünket a COVID-19-től, nem a maszkviselés és a közösségi távolságtartás, bizonyítottan téves. Ráadásul kicsi az esély a természetes védettséggel elérhető nyájimmunitásra . Ahogy Anthony Fauci, az első számú amerikai járványügyi szakértő rámutatott, az sem valószínű, hogy a közeljövőben egyáltalán számíthatunk a közösségi immunitás kialakulására. Amerikában ugyanis - ami a világ legfertőzöttebb országának számít a jelenlegi közel 7,5 millió regisztrált beteggel - a lakosság elenyésző százalékának szervezetében mutathatók ki koronavírus-antitestek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy, a The Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint tízből kevesebb mint egy amerikai szervezete termel koronavírus-antitesteket . New York-ban, a legfertőzöttebb városban ez az arány becslések szerint 25 százalék körül lehet. A világ más országaiban sem jobb a helyzet e téren. Egy JAMA Internal Medicine-ben megjelent tanulmány szerint, számos spanyol és svájci városban jutottak hasonló eredményre: júniusban a lakosság kevesebb mint 10 százalékának szervezetében voltak jelen koronavírus-antitestek.
A lehetőség, hogy a nyájimmunitás gyors elérésével "vessünk véget" a járványnak, téves és veszélyes - hangsúlyozza Carlos del Rio fertőzőbetegség-specialista. Mint mondja, rengeteg fertőzöttel és halottal járna, miközben összeomlana a már most is nehézségekkel küzdő egészségügyi rendszer. Nem beszélve azokról, akik a COVID-19 szövődményeként maradandó szív-, tüdő-, vese-, esetleg agyi károsodást szenvednek. Ahhoz, hogy Amerikában elérjék az 50-70 százalékos immunitást, becslések szerint legalább négyszer ennyi embernek kellene megfertőződnie, ez pedig a szakemberek szerint nem járható út.
Mikor beszélhetünk nyájimmunitásról?
A közösségi immunitásról - vagy nyájimmunitásról - még mindig sok téves információ és elképzelés kering. Lényege, hogy a populáció igen nagy százalékának egy fertőző betegséggel szembeni immunitása azokat is megvédi, akik nem oltatják be magukat az adott betegség ellen. Az immunitás oltással és természetes védettséggel (amikor valaki egy fertőző betegségből kigyógyulva védett lesz az adott kórokozóval szemben) egyaránt elérhető. Vagyis minél több ember szerez immunitást, annál kisebb az esélye, hogy a többiek elkapják az adott - emberről emberre terjedő - fertőzést. A COVID-19 járvány esetében a jelenlegi becslések szerint ehhez a népesség körülbelül 70 százalékának immunitást kellene szereznie. (Összehasonlításképp: a kanyaró esetében a lakosság legalább 94 százalékának védettsége szükséges a nyájimmunitás kialakulásához.)
A természetes védettség, vagy az oltás által megszerezhető immunitás jobb?
A tudósok egy része - a jelenlegi tapasztalatokra alapozva - úgy véli, hogy a természetes úton megszerzett immunitás nem jelent megfelelő védelmet a COVID-19-cel szemben. Véleményük szerint erre utalnak az újrafertőződéses esetek . Noha a legtöbb koronavírus-fertőzésen átesett beteg bizonyos védettséget szerez, globálisan egyre több dokumentált eset lát napvilágot olyan, a COVID-19-ből egyszer már kigyógyult emberekről, akik másodszor is elkapták a SARS-CoV-2 vírust.
Ez is érdekelhet
"A koronavírus-tesztek, amelyek a vérből kimutatják az antitestek jelenlétét, nem adnak képet arról, meddig tart az immunitás. Többek között ezért sem érdemes arra építeni, hogy ez lehet a járvány kontrollálásának legfőbb útja" - véli Stuart Ray, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának fertőző betegségek szakértője. Az sem ismert egyelőre, hogy kinél milyen mértékű immunitás alakul ki, és ez mitől függ. Ray véleménye szerint a vakcinák jelenthetnek megoldást, mert erősebb immunitást váltanak ki, mint amilyen a fertőzések után kialakuló természetes védettség. Erre, pontosabban egy COVID-19 ellen védelmet nyújtó védőoltás mielőbbi piacra kerülésére adhatnak reményt a jelenleg is folyó vakcinatesztek.
