Világszerte egyre több koronavírus elleni oltóanyagot engedélyeznek, és zajlik a tömeges vakcináció. Sokan máris arról álmodoznak, hogy az oltás második dózisának beadása után minden pikk-pakk a régi lesz: el lehet dobni a maszkot és mehetünk világot látni, nyaralni, társasági életet élni. A világ vezető epidemiológusai és virológusai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az átoltottak számának növekedésével együtt is csak szakaszosan, lépésről-lépésre térhetünk vissza "régi" életünkhöz. Ami évekig is eltarthat. Vagyis szó sincs róla, hogy a védőoltások beadása azonnali, látványos eredményt hoz, és globális szinten gyorsan visszaszorítja a járványt - írja témával foglalkozó összefoglalójában szakértőket idézve a vox.com.
Lassan haladunk, egyelőre kevés az oltott
"A védőoltás két dózisa után szervezetünkben jó eséllyel kialakul a megfelelő immunválasz: nem leszünk betegek, nem halunk bele a fertőzésbe, ám vírushordozóként - mivel a SARS-CoV-2 ennek ellenére megtelepedhet például az orrunkban - könnyedén átadhatjuk azt másoknak" - emlékeztet az egyik, továbbra is fennálló problémára Barry Bloom, a Harvard Egyetem immunológiai professzora. Az eddigi tapasztalatok alapján a koronavírus elleni védőoltások következtében csökken a megfertőződés és a vírusátvitel lehetősége is, de egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel, ezért további, klinikai kísérletekből származó adatokra van szükség ennek megállapításához.
"Addig viszont az oltottaknak továbbra is együtt kell élniük a gondolattal, hogy megfertőződhetnek és ők is fertőzhetnek. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem feledkezhetünk meg a maszkviselésről , a távolságtartásról és a többi óvintézkedés betartásáról, különösen be nem oltott emberek közelében" - teszi hozzá Bloom. Ahogy telik az idő, és egyre többen szerzik meg az immunitást valamelyik védőoltás segítségével, szakemberek szerint úgy léphetük a "nyitás" megfelelő szakaszaiba. Amiből hármat különböztetnek meg.
Első szakasz: amikor mi, a családunk és a közeli barátaink is be vannak oltva
Ha eljutunk idáig, epidemiológusok arra biztatnak, hogy gondoljuk át, mi az, amit biztonságosan megtehetünk, és mi az, amit még nem. Elmehetünk például a közeli barátainkkal nyaralni, közös szállást foglalva, mellőzve a maszkhasználatot, és az ajánlott távolságtartást? Szakemberek szerint bizonyos feltételekkel igen. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus elleni védőoltások nem működnek azonnal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az első adag után legalább két hétnek el kell telnie, hogy bármiféle védelem kialakulhasson, a második dózis után pedig - amit 21 nappal az első után adnak be - legalább egy hetet kell várni" - figyelmeztet Angela Rasmussen virológus. De benne van a pakliban, hogy az oltás nem mindenkinél működik egyformán: bizonyos egészségügyi problémák megakadályozhatják, hogy egyes emberek szervezete megfelelő immunválaszt generáljon, vagyis náluk nem alakul ki a szükséges védettség - hívja fel a figyelmet az egyik lehetséges veszélyre Barry Bloom immunológiai professzor.
A Pfizer/BioNTech és Moderna vakcinája a klinikai vizsgálatok eredményei szerint ugyan 95 százalékos hatékonysággal előzik meg a tüneti betegséget - két dózis beadását követően - , de a védelem nem száz százalékos, amit soha nem szabad elfelejteni. Vagyis nem zárható ki teljesen annak lehetősége, hogy az oltottak esetleg elkapják a vírust és enyhébb tünetek alakulnak ki náluk, amelyek súlyos esetben krónikussá válhatnak, esetleg hosszú távú egészségügyi hatásokat okozhatnak ( hosszú COVID ). Éppen ezért mindig mérlegelnünk kell.
Egy közös, barátokkal tervezett hétvégi kiruccanás tehát egyelőre nem lesz száz százalékig biztonságos. "Ha az egész baráti társaság átesett a két oltáson, és eltelt annyi idő, hogy mindenkinél kialakulhasson a védettség, jó eséllyel nem lesz gond a közös programból, vagyis alacsony a megfertőződés és a fertőzés átadásának kockázata. De csak amennyiben tényleg magukban vannak, vagyis a saját, zárt "buborékukban", és ezidő alatt nem érintkeznek másokkal. Attól a pillanattól kezdve, hogy mással is találkoznak, a helyzet megváltozik" - magyarázza Rasmussen.
Második szakasz: amikor egy városban/megyében kialakult a nyájimmunitás
Sokan vágyunk már erre a helyzetre, de a jelenlegi átoltottsági adatokat látva sajnos még nagyon messze van. A nyájimmunitás eléréséhez szükséges arányokat egyelőre csak megbecsülni lehet: általános vélekedés szerint legalább a lakosság 60-70 százalékának kellene immunitást szereznie hozzá. Anthony Fauci, Amerika első számú járványügyi szakértője szerint az Egyesült Államokban ehhez 75-85 százalékra lehet szükség. De nem azonnal, és nem az ország minden területén egyszerre következik majd be, hanem városról városra, régióról-régióra. "Így a maszkviselés lehet az utolsó óvintézkedés, amit majd elhagyhatunk" - véli Eleanor Murray, a Bostoni Egyetem epidemiológusa. Ekkor azonban az adott területen élők már biztonságosan élhetik mindennapjaikat: szabadon mozoghatnak és szórakozhatnak.
Ami a nyájimmunitás kialakulását megnehezíti a tömeges oltások lassúsága mellett, az az oltóanyagok hiánya, és az oltás elleni tiltakozás. Az emberek még mindig nem úgy gondolnak a védőoltásra, mint társadalmi kötelességre. Egyéni "beavatkozásnak" tartják - magyarázzák az egészségügyi szakemberek, akik kezdettől fogva próbálják megértetni a nyilvánossággal, hogy addig senki sem érezheti magát teljes biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban. Ezért ebben a szakaszban még nem ajánlják a külföldi utazást, különösen azokba az országokba nem, ahol a kevésbé fejlett egészségügyi infrastruktúra és a gazdasági helyzet miatt nincs lehetőség a gyors, hatékony vakcinációra, ezzel együtt a nyájimmunitás kialakulására.
Harmadik szakasz: amikor globálisan is sikerül elérni a nyájimmunitást
Eleanor Murray szerint 2022 előtt valószínűleg nem jutunk el idáig. És ez még optimista becslés. Kevésbé derűlátó szakemberek szerint erre világszinten nem nagyon van esély a közeljövőben. Egyrészt, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy a vakcinák pontosan mennyi ideig nyújthatnak védettséget, másrészt azok egyenlőtlen elosztása és az elmaradottabb országok egészségügyi infrastruktúrája miatt a tömeges oltás nehézségekbe ütközhet."
"Az Egyesült Államok, Kanada és Európa ebből a szempontból elég jó helyzetben van" - véli Murray. Az afrikai országok viszont nem. Ezért olyan fontos, hogy létrejöjjenek a COVAX Facility-hez (COVAX-szövetséghez) hasonló kezdeményezések, amelyek szinte minden országot arra késztetnek, hogy egyesítsék erőforrásaikat a járvány gyorsabb felszámolása érdekében. A COVAX célja, hogy év végéig 2 milliárd oltóanyagadagot juttasson el a részt vevő országokba, függetlenül attól, hogy tudnak-e fizetni érte.
Ez is érdekelhet
"Ha bebizonyosodik, hogy a védőoltások ugyanúgy megakadályozzák a megfertőződést és a vírus átadását, ahogy megelőzik a tüneti betegséget is, akkor az egyes országok megnyithatják határaikat az oltást igazoló turisták előtt. Amennyiben a védőoltások valóban megakadályozzák a fertőzések 95 százalékát, már lehet szabadon utazgatni" - jósolja Murray. De addig fontos, hogy továbbra is betartsuk a szükséges óvintézkedéseket.
Legjobban: