Koronavírus: védettebbek lehetnek a kisgyerekesek

Mind az új típusú koronavírus-fertőzés, mind a COVID-19 súlyos, kórházi ápolást igénylő tünetekkel való megjelenésének kockázatát csökkenti, ha a háztartásban kisgyermekek is élnek - állítja egy brit tanulmány.

Mégsem bízhatunk a nyájimmunitásban? Részletek itt.

Aligha kell bármelyik szülőnek is bemutatni, mennyire gyakori probléma gyermekek körében a megfázás. A felső légúti megbetegedések hátterében számos kórokozó állhat, beleértve a szezonális koronavírusokat is, amelyek szintén náthát okoznak. Mint azt Grace C. Roberts, a belfasti Queen's Egyetem virológus kutatója a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, mivel ezek kapcsán ugyanarról a víruscsaládról beszélhetünk, mint az új koronavírus (SARS-CoV-2) esetében, így sokan azt feltételezik, hogy talán ez utóbbi ellen is valamilyen mértékű védelmet nyújthat az említett náthavírusokra adott immunválasz a szervezetben. Másfelől érdemes hozzátenni, hogy korábbi kutatások szerint a szezonális koronavírusokkal szemben kialakult immunitás nem tart ki sokáig, ennélfogva az újrafertőződés is igen gyakori.

Érdekes megvilágításba helyezi ugyanakkor az említett lehetőséget egy szeptember végén, a medRxiv szerverén közzétett, jelenleg szakértői bírálatra váró tanulmány . Ebben a kutatók a brit egészségügyi szolgálat (NHS) közel 300 ezer skóciai munkatársának adatai alapján igyekeztek feltárni, hogy vajon a gyermeket nevelő felnőttekre nézve is hasonló veszélyeket rejt-e magában az új koronavírus, mint a gyermektelenek esetében. Az így kapott eredményekből kiderült, hogy azok a felnőttek, akik 11 éves vagy annál fiatalabb gyermekkel vagy gyermekekkel élnek egy háztartásban, nemcsak kisebb valószínűséggel fertőződnek meg, de kórházi kezelésre is alacsonyabb arányban szorulnak COVID-19 következtében, ha esetleg mégis elkapják a vírust. Azoknál a felnőtteknél viszont, akik gyermeke vagy gyermekei elmúltak 12 évesek, nem volt kimutatható hasonló rizikócsökkenés a gyermektelenekhez képest.

Egy kutatás szerint a kisgyermekes szülőkre nézve kevésbé veszélyes az új koronavírus
Egy kutatás szerint a kisgyermekes szülőkre nézve kevésbé veszélyes az új koronavírus. Fotó: Getty Images

Grace C. Roberts szerint az eredményeket érdemes a helyükön kezelni, de a félreértések elkerülése végett mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a gyermekek is megfertőződhetnek az új koronavírussal, illetve éppúgy terjeszthetik azt, mint a felnőttek, amennyiben betegségtüneteik is kialakulnak. Éppen ezért a virológus hangsúlyozza, hogy amennyiben egy szülőben felmerül a gyanú, hogy gyermeke elkapta a fertőzést, mindenképpen kövesse a saját országában érvényes, ilyen esetekre szóló kormányzati útmutatót. Mint az a koronavirus.gov.hu oldalon olvasható, Magyarországon az alapvető elv, hogy beteg gyermeket ne engedjen óvodai, iskolai közösségbe a szülő, illetve koronavírus-fertőzés gyanúja esetén először telefonon ajánlott egyeztetni a házi gyermekorvossal.

Mit jelentenek a kutatási eredmények?

A tanulmány szerzői maguk is elismerik, hogy elemzésüknek akadnak olyan korlátai, amelyek befolyással lehettek az eredményekre. Ezek közé tartozik, hogy a vizsgált gyermektelen felnőttek átlagéletkora magasabb volt, mint a gyermeket nevelőké, valamint nagyobb arányban fordultak elő körükben egyéb egészségügyi problémák is. Márpedig jól ismert, hogy a COVID-19 lefolyására mind az életkor, mind az olyan társbetegségek jelentős kihatással lehetnek, mint a cukorbetegség vagy a krónikus vesebetegségek. Mindazonáltal a kutatók ezeket a tényezőket is számításba vették statisztikai modelljükben, és bár ennek nyomán valóban csökkent a gyermekekhez köthető védő hatás, a kockázat csekély mértékben továbbra is alacsonyabbnak bizonyult, mint a gyermektelen felnőttek esetében. Elegendő és pontos adatok hiányában nem számoltak ugyanakkor egy másik potenciális fontos tényezővel, miszerint a gyermeket nevelő szülők esetében magasabb a részmunkaidőben dolgozók száma, márpedig ez szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy kisebb valószínűséggel fertőződjenek meg a munkahelyükön.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ugyancsak hiányosság, hogy a kutatás adatgyűjtésének időszaka március 1. és július 7. közé korlátozódott, éppen akkorra, amikor az iskolák többségét zárva tartották az Egyesült Királyságban. Egyes intézmények ugyan nyitva maradtak a járványhelyzetben is azon gyermekek számára, akik szülei elengedhetetlenül fontos munkát végeznek, erre vonatkozó pontos adatok ugyanakkor nem álltak a kutatók rendelkezésére. Nem lehet tehát tudni, hogy a vizsgált háztartások közül melyeknél jártak továbbra is rendszeresen közösségbe a gyerekek, illetve melyeknél maradtak otthon az érintett időszakban. Csakhogy a koronavírus-fertőzés kockázatát ez a körülmény is nagyban meghatározhatja.

Végezetül Grace C. Roberts úgy véli, a tanulmány szerzői helyesen mutatnak rá konklúziójukban arra, hogy dacára az otthoni gyermeknevelés és a COVID-19 csökkent kockázata között kimutatott kapcsolatnak, nincs olyan tudományosan igazolt mechanizmus, amely ezt meg tudná magyarázni. Hiába él ugyanis a feltételezés, hogy azok, akik érintkezésbe kerültek a szezonális koronavírusokkal, talán bizonyos szintű védettséget élveznek a SARS-CoV-2-vel szemben is az úgynevezett keresztvédettségnek köszönhetően, mindezt egyelőre nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani. Magyarán az összefüggés még nem jelent rögtön ok-okozati összefüggést, és ahogy a szerzők fogalmaznak: "a megfigyelt inverz kapcsolat akár a véletlen műve is lehet." Mindenképpen további vizsgálatokra lenne tehát szükség a témában, mielőtt ténylegesen kimondhatnánk, hogy a kisgyermekek közvetlen környezetében élőkre nézve kevésbé veszélyes a mostani világjárvány.

"Az sem igaz, hogy a fiatal, egészséges szervezet, ha felgyógyul egy középsúlyos állapotból, akkor minden rendben lesz, mert azt már most lehet tudni, hogy a későbbi szövődmények akár több évet is elvehetnek az életéből." Dr. Bende Balázzsal, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda szakmai vezetőjével készített interjút az nlc.hu. A cikket ide kattintva olvashatja el teljes egészében.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: +1 °C

Ma fátyolfelhős, napos idő ígérkezik, csapadék nem lesz. A délies szél a Dunántúl nagy részén megélénkül, nagy területen erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet tág határok, 3 és 15 fok között alakul, délnyugaton mérhetjük a legmagasabb, míg az Északi-középhegység térségében a 6 fok alatti értékeket. Késő este -2 és +10 fok között várható a hőmérséklet, a szelesebb délnyugati vidékeken lesz enyhébb az idő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra