Magyarországon is fertőz a nyugat-nílusi láz

Nincs gyógyszer a nyugat-nílusi láz ellen

2018. június 19-én számoltunk be róla, hogy emberre is veszélyes nyugat-nílusi láz vírusával fertőzött szúnyogok jelentek meg Csehországban.

Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy Szerbiában eddig öten haltak meg és hetvenen fertőződtek meg a betegséggel.

A magyar hatóságokat azonban hiába keresték, nem kaptak pontos adatokat a hazai megbetegedésekről.

A Dél-pesti Centrumkórház infektológusa, Dr. Szlávik János a riportban azt mondta, hogy a vírus ritkán okoz nagy bajt, az esetek 10-20 százalékában jelentkeznek influenzaszerű tünetek, és kevesebb mint egy százalékban alakulnak ki súlyos tünetek, mint agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás .

Mint mondta, az még ritkábban fordul elő, hogy idős, krónikus beteg, immunhiányos emberek meghalnak a nyugat-nílusi láz miatt:

A vírust elsősorban szúnyogok terjesztik

A riportból az is kiderül, hogy tavaly Magyarországon két idős férfi hunyt el a betegség következtében. A vírust elsősorban szúnyogok terjesztik, a legtöbb megbetegedés augusztusban és szeptemberben történik. Mint azt Szlávik elmondta, a nyugat-nílusi láz ellen nincs gyógyszer és emberek számára hozzáférhető oltóanyag. Lovak számára létezik védőoltás, mert köztük sokkal nagyobb járványok alakulnak ki.

Ez is érdekelheti

Veszélyben

Az összes trópusi szúnyogfaj megtelepedhet itthon 2030-ig

szúnyogcsípés

Szúnyogcsípés: kiderült, miért viszket egyeseknek jobban

szúnyogcsípés ellen

Szúnyogcsípés: természetes módszerek a megelőzésre

nyugat-nílusi láz

Ennyi nyugat-nílusi lázzal fertőzött van itthon

Mit kell tudni a nyugat-nílusi lázról? A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák madarak, közöttük pedig szúnyogok révén terjed a kórokozó, amely az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A fertőzött emberek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitást szerez . Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - lázzal, izomfájdalommal, fejfájással, nyirokcsomó-megnagyobbodással, bőrkiütésekkel - jár, és magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A betegségről bővebben a linkre kattintva olvashat.