Ha úgy érezzük, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta világjárvány az eddigieknél tovább növelte a vitaminokra és étrend-kiegészítőkre költött kiadásainkat, akkor jól sejtjük, de vajon mit mutatnak az adatok. Valóban sok megy el gyógyszerre? Bár kétségkívül az egyik legmegbízhatóbb adatforrás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a legfrissebb, erre is kitérő adataik 2018-ból valóak. Érdemes azonban ezekre is rápillantani kicsit, ez ugyanis árnyalja majd a többi elemzés segítségével kialakuló képet.
A háztartások többet költenek gyógyszerre, mint a kormányzat
A KSH adatai alapján ugyanis a kormányzati alrendszerek 2013 óta egyre többet költenek gyógyszerekre, az összeg 2018-ban 351,1 milliárd forintra rúgott. Az önkéntes egészségfinanszírozási alrendszerekben ezzel szemben a gyógyszerkiadások épp ellenkezőleg, azóta folyamatosan csökkennek, a legutóbbi statisztikai adatok alapján már mindössze csak 24,7 milliárd forintot tettek ki. A háztartások kiadásai ezen a téren szintén 2013 óta felszálló ágban vannak, és 2016, 2017 és 2018-ban pedig meg is haladták az állami kiadásokat. Három éve a háztartások gyógyszerekre éves szinten összesen 357,2 milliárd forintot költöttek a statisztika alapján. Ezzel szemben prevencióra jóval kevesebb jut. A kormányzati alrendszerek 2018-ban 51,3 milliárd forintot, az önkéntes egészségfinanszírozási alrendszerek 24,5 milliárdot, míg a háztartások mindössze 11 milliárd forintot fordítottak erre.
Magyarországon a KSH átlagosan 2,3 fős háztartásokkal számolt 2018-ban, akkor 4 millió 123 ezer 481 háztartás szerepelt a statisztikai adatokban. Ez alapján megállapítható, hogy háztartásonként átlag 86 ezer 625 forintot költöttünk gyógyszerekre saját zsebből. Ehhez jön még a gyógyászati segédeszközök és egyéb tartós és nem tartós gyógyászati célú fogyasztási cikkekre költött háztartásonkénti 7500 forint, valamint a prevencióra jutó mindössze 2667 forint. Összesen tehát gyógyszerekre, megelőzésre, és gyógyászati célú fogyasztási cikkekre 2018-ban durván 96 ezer 792 forintot költött egy átlagos háztartás. Ez havi szinten 8 ezer forintot jelent, személyekre lebontva pedig durván 3500 forintot. Ebbe azonban mindenki beletartozik az újszülöttől a nyugdíjasig.
Európában a sereghajtók között vagyunk
Az, hogy a fent említett kiadásokról kicsit részletesebb képet kapjunk, valamint nemzetközi kitekintésben is el tudjuk helyezni a magyar állam, valamint háztartások e célú költéseit érdemes megemlíteni azt a 2019-es tanulmányt , melyben az egészségbiztosítási gyógyszerkiadások alakulását vizsgálták Magyarországon. A Pécsi Tudományegyetem két kutatója, Csákvári Tímea és Ágoston István a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), valamint a KSH 2010 és 2016 közötti adatai alapján elemezték a helyzetet. Megállapították, hogy az általuk vizsgált időszakban az Egészségbiztosítási Alap kiadásai a GDP (bruttó hazai össztermék) arányában a 2010. évi 5,5 százalékról 2016-ban 6,1 százalékra emelkedtek. A megyei adatokat elemezve kiemelték, "a 10 ezer lakosra jutó legmagasabb társadalombiztosítási támogatás Baranya (405 788 Ft/lakos) és Csongrád (384 724 Ft/lakos) megyében, valamint Budapesten (377 316 Ft/lakos) volt megfigyelhető", míg "a legalacsonyabb társadalombiztosítási támogatást Nógrád (289 168 Ft/lakos) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (271 104 Ft/lakos) megyében" találták. Tanulmányukban Magyarország gyógyszerkiadásait nemzetközi kitekintésben is vizsgálták, az Eurostat 2015-ös adatai alapján. Eszerint az akkor vizsgált 26 országból Magyarország a 19. helyen szerepelt, csak hét ország (Csehország, Szlovákia, Észtország, Lengyelország, Luxemburg, Lettország és Törökország) költött kevesebbet az egészségügyi kiadásokra a GDP-jük százalékában. A szerzők megjegyzik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) 2016-os felmérése is hasonló képet mutat. Így nézve tehát az állami gyógyszerkiadások mégsem olyan kimagaslóan nagyok, mint amilyennek elsőre tűnhetnek. Nincs azonban ennél frissebb statisztikai adat, mely az egész országra vonatkozó képet nyújthatna. Szerencsére azonban egy tavaly készült, bár mindössze 500 ember megkérdezésén alapuló kutatás megpróbálta feltárni a jelenlegi helyzetet.
Havi 15 ezer fejenként
A magyarok fejenként átlagosan 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, főképp a gyógyszerekre - derült ki a Cofidis Hitel Monitor 2020. augusztusi egészségügyi felméréséből . A kutatásban 500 18 és 69 év közötti magyart kérdeztek szokásairól, kiadásairól. Az eredményeket ismertető összefoglalóból kiderült, a 18-69 évesek háromnegyede vásárol vényköteles gyógyszereket, és ugyanilyen arányban recept nélkül kaphatókat is. "Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket - csepp, vitamin, gyógytea - a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre - mint pl. a talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík - közel harmaduk költ" - részletezik, summázva: egy átlagos hónapban egy személy összesen közel 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre.
Érdekes, hogy a kutatás szerint a havi 15 ezres összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől, bár vannak csoportok, melynek tagjai ennél valamivel többet, 18-19 ezer forintot költenek. Ezek a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók. E kutatás is kitért arra, hogy a pandémiás időszakban 10-ből 2-3 fő a korábbinál többet költött étrend-kiegészítőkre és/vagy vitaminokra, további egészségi állapotot támogató készítményekre.
Elmaradt a gyógyszervásárlási láz
Tovább árnyalja a kép ezen részét a NEAK adatain alapuló Hiflylabs Zrt. adatelemzés. A 2020. december 13-án publikált összefoglaló szerint ugyanis, bár a koronavírus-járvány második hulláma sokkal rosszabb betegszámokat és halálozási adatokat hozott, még sincs nyoma a tavaszihoz hasonló pánikszerű gyógyszervásárlásnak. A támogatott vényköteles gyógyszerek októberi forgalma valamivel több mint 45 milliárd forint felett alakult, míg márciusban, a gyógyszerforgalmi szempontból legkiugróbb hónapban ez megközelítette a 60 milliárdot. "Az év első 10 hónapjában eladott gyógyszerek dobozszáma csupán 2 százalékkal haladja meg előző év azonos időszakát, ami a tavaszi gyógyszervásárlási hullám figyelembevételével már alacsony értéknek is mondható" - írja Virág Zsolt, az elemzőcég szakértője erről készült cikkében . Kiemelte, a gyógyszerkategóriák forgalmát vizsgálva megfigyelhető a koronavírus-járvány közvetett hatása. Kevesebb szisztémás fertőzés elleni szer fogyott, melynek oka a távolságtartás miatt kevésbé terjedő fertőzéseknek köszönhető. Nőtt azonban például a vényköteles D-vitaminok forgalma. Sőt, úgy általában is nőtt a vényköteles vitaminforgalom, közel a 2019-es évi havi átlag duplájára.
Az elemzésből az is világosan látszik, hogyan alakul az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás. A NEAK megyei adatai alapján az elemzés megállapította, azokban a megyékben, ahol az idősebb korosztály aránya magasabb, ott az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás is az. Bár ebben is vannak kivételek. Zala megyében ugyanis magas az idősek aránya, mégis aránylag alacsony a fogyasztás, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ellenkezőleg. Az alacsony átlagéletkor ellenére magas a gyógyszerfogyasztás aránya a kelet-magyarországi megyének.
