A malária ellen jelenleg nincs védőoltás, amelyet nem vírus vagy baktérium okozz, hanem egy sokkal összetettebb organizmus. Egy vírusnak néhány tucat génje van, a maláriát okozó parazitának azonban ötezer. A maláriát ugyanis parazita idézi elő, amelynek négy különböző fajtája van (Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum), amelyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Gyógyszerekkel lehet védekezni ellenük, de olyan gyógyszert még nem sikerült kifejleszteni, amely százszázalékosan kizárja a fertőzés veszélyét.
A malária - régi nevén váltóláz - az egyik legismertebb trópusi betegség, Ázsiában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában és a Karib-térségben is előfordul. Olyan országokban jellemző, ahol magas a páratartalom, a szúnyogok szaporodási feltételeihez minden adott, és sok a fertőzött ember. A maláriás területeket folyamatosan figyelik a szakemberek, és erről térképeket készítenek.
Az egysejtű parazitákat szúnyogok terjesztik, ez az elsődleges terjedési módja a betegségnek. Nagyon ritka, amikor fertőzött vér közvetíti a parazitát egy másik ember testébe. A nőstény szúnyog csípésekor a fertőzött ember vére bekerül a szúnyogba, így a következő csípéskor már tovább is adja a kórokozót, amely a májban és a vörösvértestekben szaporodik, a lázat és a vérszegénységet az okozza, hogy a vörösvértestek szétesnek.
A malária azért nagyon veszélyes, mert nagyon hosszú a lappangási ideje, lehet egy hét, de a gyógyszeres kezelés ellenére akár egy évvel az utazás után is kialakulhat a betegség. Magyarországon nincs malária, csak külföldi útjaikon fertőződhetnek meg az utazók. A orvosok nem is szoktak lázas betegségnél maláriára gyanakodni, ha nem tudják, hogy a páciens külföldön járt.
A malária elleni gyógyszerek valójában a paraziták szaporodását gátolják meg. A legbiztosabb megelőzési mód azonban a szúnyogcsípések elkerülése. Nem véletlen, hogy a trópusi országokban akik csak tehetik, szúnyoghálók alatt alszanak és rovarriasztókat használnak.
A legtöbben a szubszaharai Afrikában kapják el a betegséget: 2015-ben a maláriás megbetegedések 90 százalékát, a malária okozta halálok 92 százalékát itt regisztrálták. Szomorú tény, hogy a halálos áldozatok körülbelül hetven százaléka öt év alatti kisgyerek . Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja az volt, hogy 2015 végére nulla közelébe szorítsa le az új maláriás megbetegedések számát, ami nem sikerült. 2015-ben 212 millióan kapták el a betegséget, 429 ezren bele is haltak. Nem véletlen, hogy nagyon sok pénzt költenek a védőoltás kifejlesztésére, amellyel milliók életét lehetne megmenteni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ebben a helyzetben érkezett a hír, hogy klinikai teszteken hatásosnak bizonyult az új védőoltás. Ráadásul a korábbi próbálkozásokkal ellentétben itt ugyan kis számú önkéntesben, de száz százalékos védettséget sikerült elérni.
A legtöbb súlyos megbetegedést a Plasmodium falciparum okozza, ez felelős a halálozások szinte száz százalékáért. A német kutatók 35 egészséges önkéntest fertőztek meg vele. Igazán bátrak voltak a jelentkezők, ugyanis veszélyes kórokozóról van szó, de a kutatók a betegség korai fázisában beavatkoztak, senkinek nem lett baja a kísérletek alatt. A védettséget nagy mennyiségű parazita ismételt, direkt a véráramba történő adagolásával érték el. Ezzel egyidejűleg a résztevevők egy maláriaellenes gyógyszert is kaptak, ami hagyja a parazitákat fejlődni a májban, de amint kiléptek a véráramba, a gyógyszer megölte őket.
A kutatásról Sulyok Mihály, az Eberhard Karls Egyetem Trópusi Betegségek Intézetének kutatója beszélt az Indexnek. Mivel a maláriát ennyire összetett parazita okozza, az oltások kifejlesztésére vonatkozó hagyományos módszerek eddig nem hoztak igazi áttörést. Nem is alakul ki természetes úton védettség ellene. Maláriával fertőzött területeken ugyan a felnőttek gyakran már nem betegszenek meg, de vérükben ott vannak a kórokozók. A kutatók egyelőre nem értik teljesen, hogyan alakul ki ez a részleges védettség .
Az oltás hatékonysága leginkább az adagolás módjától függ, a különböző mértékben adagolt gyógyszerek és paraziták kombinációja különböző immunreakciókat váltottak ki az önkéntesekből. A legjobban azok reagáltak, akik egy négyhetenként háromszor kaptak a vakcinából. Ők kilencen mutattak százszázalékos védettséget tíz héttel az utolsó oltás után. A következő lépés annak megállapítása, hogy a többi malária törzsnél ellen fennáll-e a védettség, illetve mennyi ideig. Évekig fennálló, megbízható védettségről jelenleg ugyanis nem állnak rendelkezésre adatok. Ezt kutatják most, az első részeredményeket május-június környékére várják. Sulyok Mihály szerint optimista becslések szerint legkorábban négy-öt év múlva léphet piacra a védőoltás.
Ez is érdekelhet
Forrás: Index.hu
