Nem a denevérek terjesztik a legtöbb betegséget

Az emberről állatra terjedő betegségek jelentős részét nem a denevérek vagy más, egzotikus példányok, hanem a környezetünkben élő emlősök terjesztik.

A kórokozókat nemcsak az emberek adhatják tovább egymásnak, bizonyos típusai az állatok szervezetéből kerülnek hozzánk. Ezek az úgynevezett zoonózisok , amelyek nagyrészt ártalmatlanok, egyes fajtái - mint például a jelenlegi világjárványt is kiváltó koronavírus - azonban súlyos, életveszélyes állapotot eredményezhetnek. Egy tanulmány annak okait kutatta, hogy bizonyos vírusoknak miért nyílik meg az átjárhatóság az emlősök és az emberek között. Érdekessége, hogy bár évekkel a mostani járvány előtt készült, már akkor felhívták a figyelmet olyan kórokozók felbukkanására, amelyek a vadon élő állatok szervezetéből fertőzhetnek meg embereket.

Vírustartályok: ezért veszélyesek a denevérek A denevérek ökológiai szempontból igen fontos állatok, de azért is komoly figyelmet kapnak, mert sok járványhoz volt már közük, és valószínűleg a jövőben is megőrzik ezt a szerepüket. A tudósok lassan kezdik megérteni, hogy miért - kattintson a részletekért!

Zoonózist többféle baktérium, vírus, parazita vagy gomba is okozhat. Bizonyos kórokozókban azért is volt könnyű alkalmazkodni az emberi szervezethez, hiszen az csak kismértékben tér el sok emlős felépítésétől. Azoknál a fajoknál nőhet az átadás veszélye, amelyek régóta élnek az emberek közelében, ilyenek például a sertések vagy a szárnyasok. Az emberi DNS 98 százalékban megegyezik a csimpánz és az egér örökítőanyagával, ezek az állatok így hasonló betegségben szenvednek, mint mi. Többek között ezért is használnak egereket bizonyos laboratóriumi kísérletekhez. Anyagcseréjük és szokatlan módon működő immunrendszerük miatt pedig a denevérek szervezete is számtalan olyan vírust tartalmazhat, amely az emberre is veszélyes lehet. Azonban elsősorban az emberi tevékenységnek köszönhető, hogy ezek a kórokozók eljutnak hozzánk.

Az emberi tevékenység nem csak az állatokra veszélyes

Az emberek által okozott stressz is jelentősen hozzájárulhat például a zoonózisok terjedéséhez. Ha egy állatot elhurcolunk a természetes környezetéből, fogságba ejtjük és piacokon értékesítjük, az nagyfokú stresszt eredményez nála, ami legyengíti a szervezete védekező képességét, és a kórokozók elszaporodásához vezethet. A legtöbb ilyen állattal ráadásul az ember sosem volt közeli kapcsolatban, ezért a bennük lévő kórokozókkal szemben is felkészületlen a szervezetünk.

A háziasított állatok több zoonózist is terjesztenek. Fotó: Getty Images
A háziasított állatok több zoonózist is terjesztenek. Fotó: Getty Images

A legnagyobb arányban mégsem az egzotikus, hanem a háziasított állatoktól kerülnek át a vírusok az emberre. A kutatók szerint a vizsgált 142 zoonózis majdnem felét a környezetünkben élő állatok (kutyák, macskák, sertések, szarvasmarhák, juhok vagy lovak) adhatják át. A rágcsálók, denevérek és a főemlősök szintén többféle fertőzést terjeszthetnek. A vadon élő, veszélyeztetett állatok azonban kisebb arányban fertőzhetik meg az embert - értelemszerűen azért is, mert kevés példánnyal találkozhatunk, illetve a kisebb populációban alapból kevesebb kórokozó található.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Azok az állatok azonban, amelyek az emberi kizsákmányolás (tömeges vadászat, kereskedelem) miatt váltak veszélyeztetetté, kétszer nagyobb eséllyel terjeszthetnek zoonózist, mint azok a példányok, amelyek valami más okból sodródtak a kihalás szélére.

Forrás: CNN

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. A Tiszántúlon és a déli országrészben előfordul havazás, havas eső (észak felé egyre inkább szilárd halmazállapotú a csapadék). Ahol megszűnik a tartós csapadékhullás, ott egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél a Dunántúlon és a középső országrészben időnként erős lesz. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra