Világszerte egyre több fertőzött fiatalt és középkorú pácienst diagnosztizálnak stroke-kal. Egy friss kutatás pedig azt állítja, hogy a fiatalabb betegeknél a stroke akár az első tünete is lehet a koronavírus-fertőzésnek . A koronavírus ugyanis olyan cerebrovaszkuláris (agyi erekhez kötődő) eseményeket válthat ki, mint például a stroke. Azokban az amerikai régiókban, ahol magasabb volt a fertőzöttek száma, ott stabil vagy megnövekedett számú, ismeretlen eredetű stroke-kal diagnosztizált betegekről számoltak be. Olyan betegekről, akiknél nem találtak stroke kialakulásához vezető tipikus kiváltó tényezőt– vagyis nem volt előjele a stroke-nak. Azóta már számos hasonló esetről számoltak be világszerte.
Mi okozhat stroke-ot?
A stroke-ot az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okozza. Ennek következtében pedig az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, így infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki - ezt nevezzük agyvérzésnek. Az agyi érelzáródást, vagyis az úgynevezett iszkémiás stroke-ot a keringési rendszerben máshol (szívben, nagyobb artériákban) képződő, majd onnan a véráramba kerülő vérrög, vagy az érfalon kialakuló lerakódás, a plakk okozza. A stroke egyébként jól felismerhető tünetekkel jelentkezik. Ha az arc egyik felének elernyedését, a száj lecsüggedését vagy a végtagok elzsibbadását észleljük, esetleg előjel nélkül kialakuló erős fejfájással, kommunikációs nehézségekkel, illetve beszéd- vagy látászavarral küszködünk, ne várjunk a tünetek elmúlására.
Új rizikófaktort tártak fel
Azt már régóta tudjuk, hogy ha valaki egyszer már átesett stroke-on, akkor fennáll az esélye annak, hogy a probléma ismét fellép. Ha pedig valakinél magas a kockázata annak, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében - például pitvarfibrillációja van -, akkor véralvadásgátló terápiával csökkentheti a stroke kialakulásának lehetőségét. A friss kutatás azonban megállapította, hogy az új típusú koronavírust a stroke új okának vagy rizikófaktorának kell tekintenünk. Ez alapján azt lehet mondani, hogy a stroke-ban szenvedő betegek esetében érdemes elvégezni egy koronavírustesztet, főleg akkor, ha az érintettek 50 évesnél fiatalabbak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A koronavírus-járvány idején a szakemberek azt tapasztalják, hogy sokan félnek segítséget kérni és szakemberhez fordulni. A stroke-on már átesett betegeknek ráadásul különösen nehéz érzelmekkel kell megküzdeniük ezekben a bizonytalan időkben. A helyzet könnyebb átvészelése érdekében javasolt rutint vezetni az életünkbe, és olyan hasznos szokásokat kialakítani, mint a rendszeres pihentető alvás vagy az egészséges, gyümölcsökkel és zöldségekkel gazdagított étkezés. A társas interakció és a családunktól, barátoktól kapott érzelmi támogatás nagy segítséget nyújthat például a szorongás enyhítésében. Ügyeljünk lelki egészségünkre is, különösen egy ilyen rendhagyó időszakban. Fontos továbbá, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az árulkodó jeleket, kérjük szakorvos segítségét, ha szükséges, és rendszeresen konzultáljunk a további lépésekről.
