A mononukleózist az Epstein-Barr vírus okozza, ami a herpeszvírusok családjába tartozik. Ezt a betegséget emlegetik fertőző mirigylázként, felfedezőjéről Pfeiffer-féle mirigylázként, valamint csókbetegségként is. A mononukleózis az esetek túlnyomó többségében észrevehető megbetegedéssel nem jár. Amikor a kórkép mégis kialakul, akkor jellemzően fáradtsággal, rossz közérzettel, fejfájással, torokfájással indul, majd mandulagyulladással és a nyirokcsomók megnagyobbodásával folytatódik.
A mononukleózis, más néven csókbetegség a fiatalok betegsége, 20-30 éves kor felett már nem nagyon fordul elő. Tudni kell azt is, hogy az egyszeri fertőzés védettséget jelent, a betegségen nem lehet kétszer átesni. A vírus a nyál közvetítésével fertőzi meg a betegeket, szoros kontaktus során, ezért is emelgetik csókbetegségként.
A mononukleózis diagnózisa
A betegség diagnózisát a tünetek alapján állítják fel az orvosok. Utóbbiak közé tartozik a láz, a torokfájás, a nyelési nehezítettség, a nyirokcsomó megnagyobbodás, a galuskás, gombócos beszéd, a májfunkciós eltérések, a májmegnagyobbodás, illetve a vírusra jellemző laboratóriumi eltérések.
Érdekességek a mononukleózisról
A betegek túlnyomó többsége hamar felépül a betegségből, de a fertőzés okozhat tartós fáradékonyságot. Ez akár egy évig is eltarthat! Érdekesség továbbá, hogy a mononukleózis vírusa az egyik legrégebbi kórokozó, amivel az emberiség valaha találkozott!
Ez is érdekelhet
Olvasson még több hasznos tudnivalót a mononukleózisról, a Betegségek A-Z szócikkében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
