Fertőzött tollasok
A madarakról emberre terjedő fertőzések, az ornithozisok között az egyik leggyakoribb a psittacosis, amit egyik legjellegzetesebb hordozójáról papagájkórnak is neveznek. A papagájkór a Chlamydia psittaci baktérium által okozott ritka tüdőgyulladás. A baktérium elsősorban madarakban található, így a különféle díszmadarakban: papagájfajokban, galambokban, pintyekben, valamint baromfikban: csirkékben és pulykákban, vízi szárnyasokban, vagyis kacsákban, libákban fordul elő. Leggyakrabban a fertőzött madarak tollából vagy ürülékéből származó és belélegzett pihe, por közvetíti a fertőzést. A papagájkór elsősorban foglalkozási betegség, a kisállat-kereskedésekben, baromfifarmokon illetve baromfifeldolgozók alkalmazottait betegíti meg. A kór az állatoknál a legtöbb esetben nem okoz tüneteket, viszont ha az állat hasmenéses, vizsgálat szükséges. A kórokozó a szárnyasok tollán, illetve ürülékén telepszik meg, húsuk nem fertőzött. Fertőzés vagy annak gyanúja esetén különösen fontos a személyzet fokozottabb védelme.
Tüdőgyulladásos tünetek
A papagájkórnak nevezett ornithozis tünetei csak részben hasonlítanak a tüdőgyulladás tüneteihez, ezért úgynevezett atípusos tüdőgyulladásnak is nevezik. A lappangási idő 14 nap: a fertőzéstől számított egy-két hét múlva magas láz, alacsony pulzus, fejfájás, hidegrázás, kimerültség és étvágytalanság alakul ki. A betegek elesettségre, végtagfájdalmakra panaszkodnak. A köhögés elhúzódó, kínzó, száraz, később zöldes köpet ürítésével jár. A láz 2-3 héten keresztül tart, majd lassan megszűnik. A vérkép és a májműködési vizsgálatok kórosak lehetnek. A röntgeneltérés jellegzetes. A diagnózis felállításához az atípusos tüdőgyulladás tünetei, a szárnyasokkal való szoros kontaktus és a vérben kimutatható ellenanyagok emelkedése szükséges. Az időben felismert betegség az - erre a kórokozóra hatásos - antibiotikumos kezelésre jól reagál, gyorsan gyógyul. A betegség lehet enyhe vagy súlyos, a beteg életkorától és az érintett tüdőterület nagyságától függően. A súlyos, kezeletlen esetek azonban akár a beteg halálához is vezethetnek.
A tiszti főorvosi hivatal tájékoztatása is hangsúlyozza, hogy az ornithozis megbetegedésnek sem a korábban riadalmat keltett SARS-hoz, sem a mostanában a Távol-Keleten egyre nagyobb számban előforduló madárinfluenzához nincs köze.
Járványügyi intézkedések
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A betegség Magyarországon többször okozott már kisebb-nagyobb járványt, általában a vízi szárnyasok (kacsák, libák) tenyésztői és feldolgozói körében fordult elő. Az ornithozis eseteket 1950 óta kötelező bejelenteni a közegészségügyi hatóságnál.
Legelőször a 60-as években észleltek nagyobb számú megbetegedést, 1967-ben például 102 esetet regisztráltak. 1976-ban 118 megbetegedés fordult elő. A munkaegészségügyi óvintézkedések bevezetésével a 80-as években gyakorlatilag megszűntek a járványok, így sokáig csak szórványosan fordultak elő esetek, például 2003-ban, Bács-Kiskun megyében.
2005 májusában azonban újra felütötte fejét a kór: a "nyomok" a békéscsabai baromfifeldolgozó kacsafeldolgozó részlegébe vezettek. A tisztiorvosi szolgálat a tömeges megbetegedések miatt korlátozta a termelést az üzemben, és kötelezővé tette a védőfelszerelés, a szájmaszk használatát. Emellett az ÁNTSZ szigorú jelentési kötelezettséget írt elő: elrendelte, hogy Békés megyében valamennyi háziorvos és kórház jelentse, ha a megye bármelyik baromfifeldolgozójából, illetve a baromfitenyésztők közül bárki tüdőgyulladásos tünetekkel jelentkezik. A legfrissebb adatok szerint 63-ra emelkedett a békéscsabai baromfifeldolgozóban kialakult ornithozis járványhoz tartozó esetek száma. A legutóbb történt két megbetegedés közül az egyik beteg a mezőkovácsházai baromfifeldolgozóban áll alkalmazásban (ezzel ötre emelkedett az ott regisztrált esetszám), a másik pedig sporadikus megbetegedésnek számít. Ez utóbbi beteg családi vállalkozásban kacsatöméssel foglalkozik.
Szeptemberben néhány eset Csongrád megyében is előfordult, sőt, itt egy halálesetet is ezzel a kórral hoztak összefüggésbe. A laboratóriumi vizsgálat ezzel kapcsolatban még tart, nem bizonyított, hogy valóban papagájkór okozta szeptember 30-án a 43 éves szentesi férfi halálát, de a tünetek és az illető munkahelye alapján valószínűsíthető. Az ÁNTSZ járványügyi és munkaegészségügyi ellenőrzésbe kezdett a beteg munkahelyén. Az első Csongrád megyei bejelentés után megkezdett ellenőrzés során, a táppénzes munkatársak vizsgálatakor újabb két beteg esetében merült fel a papagájkór gyanúja. Mindketten tüdőgyulladás miatt kerültek betegállományba, abban a baromfifeldolgozóban dolgoznak és ugyanabban a községben laknak, ahol a szeptember végén elhunyt férfi is - közölte Kovács Ferenc, Csongrád megyei tiszti főorvos az MTI-vel. Esetükben is csak a kór gyanúja merült fel, biztosat csak további vizsgálatok után lehet tudni - hangsúlyozta.
Ez is érdekelhet
Kell-e félni?
Az egzotikus díszmadarak behozatala esetén, az állategészségügyi vizsgálat és a megfigyelésük, megelőző antibiotikumos kezelésük kötelező. Az illegálisan behozott állatok jelentenek elsősorban veszélyt a papagájkór vagy más egzotikus zoonózis tekintetében. A díszmadár-tenyésztőknek és -tulajdonosoknak elővigyázatosságból célszerű a kalitkákat rendszeresen tisztítani, takarításukkor szájmaszkot viselni, hogy az esetlegesen beteg madarak tollának és ürülékének porát ne lélegezhessék be. A munkakörük szerint baromfitenyésztéssel illetve feldolgozással foglalkozók biztonságát korszerű, hatékony munkaegészségügyi, védelmi intézkedések szolgálják. Ezek alkalmazásával, vagyis elszívó berendezések használatával, megfelelő fertőtlenítéssel és a személyi védőeszközök következetes használatával a fertőzés elkerülhető. A megbetegedések nyomán lezajlott tisztiorvosi, munkavédelmi szakértői vizsgálat azonban megállapította, hogy ez korántsem természetes: az üzemben dolgozók egy része például nem használja a védőmaszkot, emiatt több ízben vetettek már ki pénzbírságot is.
