Az egyik leggyakoribb szövődmény a fibrózis, mely nem más, mint a máj szöveteinek hegesedése. A máj a gyulladás miatt sérül, és az elhalt májsejtek helyén mikroszkopikus méretű hegek keletkeznek. Ha nem előrehaladott a fibrózis, akkor a máj egészséges szövetei zavartalanul el tudják látni a szerv munkáját, ha viszont nagyobb területre terjed ki a hegesedés, akkor a károsodás visszafordíthatatlan - ezt nevezik cirrózisnak.
A májcirrózis, vagy köznapi nevén májzsugorodás olyan krónikus (jelenleg még visszafordíthatatlan) májbetegség, amelyet a máj szerkezetének gyulladásos, kötőszövetes-heges, állebenyes átépülése és kóros májműködés jellemez. A máj sejtjeinek nagyfokú károsodásával párhuzamosan a máj kötőszöveti állományának felszaporodása figyelhető meg. A betegség magyar neve megtévesztő lehet, mert maga a szerv csak a végső stádiumban lesz kisebb, kezdetben a máj mérete inkább nő, de a rendeltetésszerűen működő, egészséges májszövet mennyisége csökken.
Az alkoholizmus mellett a vírusos májgyulladás az a betegség, amely a májcirrózis létrejöttéért felelőssé tehető. A hepatitis B-ben , még inkább a hepatitis C-ben megbetegedőknél krónikus májgyulladás alakulhat ki, mely az évek folyamán májcirrózisba torkollhat. A májat sújtó, krónikus gyulladásos betegség évek alatt alakul cirrózissá. A krónikus hepatitis hosszú ideig semmiféle panaszt nem okoz a betegnek. Később is csak bizonytalan, más betegségekben szintén előforduló panaszok jelentkeznek, például fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger és fogyás. A májra jellemző, hogy még akkor is képes ellátni a feladatait, ha csupán a máj szövetének 20 százaléka működik, így nehezen lehet észrevenni, hogy gond van ezzel a szervvel.
Később a folyamat előrehaladása miatt, a máj működésének elégtelensége miatt rendkívül szerteágazó tünetek jelenhetnek meg: felborul a hormonháztartás, megváltozik a bőrszín, viszketés jelentkezhet és sárgaság is kialakulhat. Az egyik legjellemzőbb tünet a vízvisszatartás, ödémák és hasvíz jelentkezése. A tápanyag felszívódásának romlása, a máj szintetizáló tevékenységének csökkenése és a vérkeringés romlása miatt alakul ki a végstádium: a felsőtest és a felső végtag sovány, vékony, míg a has hatalmas, elődomborodó, és az alsó végtag vizenyős. A májzsugoros megbetegedés ekkor már azonnal felismerhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A méreganyagok felhalmozódása károsítja a központi idegrendszert, ami kézremegéssel, beszédproblémákkal, a figyelem, a magatartás és az értelmi képességek egyre rosszabbodó állapotával, a tudatállapot változásával jár, amely a személyiségváltozástól a kómáig terjedhet.
A már kialakult májzsugorodás nem gyógyítható, de a megfelelő tüneti kezelés jelentősen lassíthatja a betegség további romlását, és lehetőséget ad a további szövődmények, például vérzések és hashártyagyulladás megelőzésére.
Daganatos betegségek
A májban elsődleges, azaz magában a szervben képződött daganatok , és áttét útján keletkezett daganatok is lehetnek. Daganatok érinthetik az epevezetéket, a máj vérereit is. A máj elsődleges daganatainak keletkezésében igen nagy rizikótényező a májgyulladás. Az elsődleges rosszindulatú daganatok közül a májsejtekből kiinduló, ezért hepatocelluláris karcinómának nevezett rák a leggyakoribb. A nem elég pontos májrák kifejezés ezért általában ezt a betegséget takarja. A betegek többsége férfi, a legveszélyeztetettebb korosztály az 50 év felettieké. Összességében nem túl gyakori, a rákos megbetegedések mindössze 3 százalékát teszi ki, de annál súlyosabb betegség.
Ez is érdekelhet
További információk a Májbetegekért Alapítvány honlapján .
