A hepatitis B a világon a leggyakrabban előforduló hepatitis megbetegedés, a WHO adatai szerint a világ közel egyharmada, azaz 2 milliárd ember esett át hepatitis B fertőzésen. Az esetek 10 százalékában a betegség krónikussá válik, amely májrákhoz és halálhoz is vezet. Jelenleg a becslések szerint mintegy 350 millió krónikus hepatitis B fertőzött él világszerte, és körülbelül 600 000 ember veszti életét a betegség következtében évente. Ezek a számok különösen azért számítanak magasnak, mivel a hepatitis B ellen már létezik hatékony védőoltás. Magyarországon a 13-14 éveseket 1999 óta kötelezően oltják hepatitis B ellen, de az 1985 előtt születettek nagy része védtelen a veszélyes vírussal szemben.
A hepatitis B elsősorban testnedvekkel, vérrel, illetve szexuális úton fertőz, de terjedhet a vírus egy apró sérülés, szennyezett olló, borotva vagy tetováló tű révén is. Emiatt mindenkinek ajánlott megkapnia a védőoltást Magyarországon még akkor is, ha stabil párkapcsolatban él és nem tervez testékszert behelyeztetni! A B elleni védőoltás kötelező azoknak, akik tűvel vagy az egészségügyben dolgoznak. Szintén érdemes védőoltást kérni azoknak, akiknek krónikus máj- vagy vesebetegségük van, akik dialízisre járnak, vagy HIV-fertőzöttek, valamint a vénás droghasználóknak.
Krónikus B vírus hepatitisben szenvedők és B-vírushordozók házastársát, szexuális partnereit, egy háztartásban élőket aktív védőoltásban kell részesíteni, számukra az oltás ingyenes. Ajánlott a B elleni vakcináció azoknak, akik ismeretlen emberek vérével, testnedveivel érintkezhetnek, például küzdősportot űzők, katonák, rendőrök, fogvatartottak és őreik, stb.
A krónikus májgyulladás leggyakoribb kórokozója hazánkban a hepatitis C vírus. A vírus leggyakrabban vér útján, ritkábban sexuális úton vagy anyáról gyermekéré terjed. Ez ellen a vírus ellen azonban sajnos még nincs védőoltás. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát. Szövődményként májzsugor, később májrák alakulhat ki. Ha a májsejtek pusztulása már olyan mértékű, hogy a szerv nem tudja ellátni méregtelenítő és fehérjeépítő feladatát, ez a beteg halálát jelenti. A hepatitis C vírus nem csak a májsejtekben szaporodik és nem csak azokat támadja; a nyiroksejtekben is megél, valamint ízületi és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat.
A krónikus májgyulladás tünetei
A krónikus májgyulladás alattomos: enyhe és a betegségre korántsem jellemző, inkább általános tünetei lehetnek. Például: fáradtság, ismeretlen eredetű hasfájás, sokszor fáradékonyság, de olykor bőrviszketés, ízületi fájdalmak és érgyulladások jelentkezhetnek. A májbetegségekkel gyakran együtt emlegetett sárgaság, amikor a szemfehérje és a bőr besárgul, igen ritka.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hepatitis C fertőzötteknek csak kevesebb, mint 10 százaléka észleli az akut májgyulladás tipikus tüneteit, a tünetek általában enyhék és a betegek mintegy egynegyede teljesen meggyógyul, az érintettek vírusmentesek lesznek. A máj teljesen regenerálódik és minden funkciója helyreáll. A betegek hetvenöt százaléka viszont hat hónapon túl is fertőzött marad, és krónikus májgyulladás alakul ki náluk. A B-hepatitis felnőttkorban kilencven százalékban gyógyul, egytizedük krónikussá válik.
A legnagyobb probléma, hogy a krónikus formákban nem feltétlenül jelentkeznek tünetek, ami felhívhatná a figyelmet a betegségre, így észrevétlen is tud maradni. Az érintetteknek többnyire fogalmuk sincs róla, hogy szervezetükben a fertőzés időzített bombaként dolgozik, és akaratlanul másokat is megbetegíthetnek.
Az alattomosan zajló betegségnél az immunrendszer T-sejtjei célba veszik a fertőzött májsejteket, hogy elpusztítsák a bennük szaporodó vírusokat, de ennek a harcnak a májsejtek is áldozatul esnek. Az elpusztult sejtek helyén hegesedés alakul ki. A páciens rendszerint már krónikus májbetegként kerül orvoshoz. A krónikus hepatitises formánál a betegek jelentős részében 20-50 éves távlatban májzsugorral, gyulladással és a máj működésének fokozatos megszűnésével kell számolni. Végül ennél a kórlefolyásnál májrák is kialakulhat.
Fontos a gyógyszeres kezelés
A spontán gyógyulás még az akut szakaszban, 3-4 hónap alatt lezajlik, de ez sajnos csak az esetek kis százalékában van így. A legfontosabb, hogy minél hamarabb kiderüljön, ha valaki fertőzött. A kezelés feltétlenül szükséges, ha a fertőződés után bebizonyosodott, hogy a betegség nem gyógyult meg magától. A krónikus B és C májgyulladás kezelése speciális vírusellenes szerekkel történik. A minél korábbi felfedezés azért fontos, hogy a májsejtek pusztulását idejében megkezdett kezeléssel ki lehessen védeni, illetve a sejtpusztulást le lehessen állítani.
A Magyarország területén elterjedt hepatitis C vírus 1-es genotípusa, hasonlóan a többi európai országhoz, többnyire a vírusellenes kezelésre nehezebben reagál. A kezelés ambulanter (nem igényel kórházi kezelést), az érintett által saját magának beadható injekció és tabletta formájában zajlik. Kórházi kezelésre csak szövődmények és mellékhatások esetén van szükség. A korábbi kezelések mellett a kezelt esetek mintegy 40 százaléka válik tartósan vírusmentessé, a betegek nagy részénél a szövetelhalás mérséklődik és jelentősen lassítható, harmadukon sajnos nem segített a kezelés. A betegség igen előrehaladott stádiumában, a kialakult májcirrózis súlyos szövődményei esetén májátültetés segíthet csak a betegen. Igaz ugyan, hogy a beültetett máj is megfertőződik és benne is C-hepatitis alakul ki, de a vírusellenes kezelés a transzplantált betegnél is hatásos lehet.
Fontos azonban tudni, hogy idén már hazánkban is elérhetőek lettek a legújabb úgynevezett direkt vírus ellenes, interferon mentes kezelések, melyekkel már a betegek 95-100%-s gyógyulása is elérhető. Jelenleg egy a betegek súlyossági stádiuma alapján felállított várólista szerint indulhattak el a kezelések.
