A tél örömei
A téli sportok szerelmesei minden évben izgatottan várják, hogy leessen az első hó, vagy befagyjanak a korcsolyázásra alkalmas vízfelületek, hogy aztán felszerelést fogva "fejest ugorjanak" a tél örömeibe. A téli sportokra való alapos felkészülésnek szinte kötelező érvényűnek kellene lennie, annak érdekében, hogy sporttevékenység következtében ne a kórházban kössünk ki.
A rutinos és tapasztalt téli sportkedvelők, már jóval a szezon előtt elkezdik a felkészülést, hogy a kisebb-nagyobb sérüléseket elkerüljék. A tapasztalt síelők szerint a leghatékonyabb, otthon, szobában is végezhető felkészítő gyakorlatok között van a guggolás és a rugózás kombinálása, a páros lábbal szökellés jobbról-balra és az egyik lábról a másikra történő szökkenés.
Sízni de jó!
Manapság egyre népszerűbb téli sport a síelés, aki csak teheti, az első hóesés alkalmával lécet csatol. A sí, mint sporteszköz Skandináviában honosodott meg először, majd hamar teret hódított magának az öreg kontinensen.
A síelés olyan dinamikus sportmozgást igényel, amely szinte az összes izomcsoportunkat megdolgoztatja. Erősíti a vádlit, a comb, a far, a hát és a kar izmait. A síelés nem az a sportág, amelyet egyik napról a másikra minden előképzettség és gyakorlat nélkül meg lehet tanulni. A mozgás sajátosságából fakadóan rengeteg veszélyt is rejteget magában.
Elsajátításához meg kell tanulnunk az alapvető mozdulatokat, mozgássorokat és testtartásokat. Ehhez viszont megfelelő fizikai állóképességre van szükség. Ennek hiányában komoly sérüléseket szenvedhetünk el gyakorlás közben.
A bemelegítést ne vegyük félvállról
A síbalesetek többsége azért következik be, mert nem kellőképpen melegítünk be, csak félvállról vesszük a szervezetünk felkészítését. Pedig alapos bemelegítéssel nagymértékben csökkenthetjük a sérülések kialakulását. A leggyakoribb sérülések a térd, a kéz és a vállöv sérülései.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha izomzatunkat, ízületeinket és ínszalagjainkat terhelés előtt alaposan átmozgatjuk, akkor baleset esetén jó esélyünk van arra, hogy ízületeink, illetve szalagjaink "csak" megnyúlnak, és nem szakadnak el. Így egy rossz mozdulat következtében kisebb fokú sérülést szenvedhetünk.
Síeléskor legtöbben esés vagy ütközés miatt sérülnek meg, de a nagy hideg is okozhat komoly gondokat.
Felkészülés és felszerelés
Fontos, hogy legalább 8-12 héttel a tervezett sítúra előtt elkezdjünk edzeni a jó erőnlét érdekében. Ennek fontos része lehet a futás, kerékpározás vagy az úszás, de lényeges a megfelelő táplálkozás is. Ha vádlinkat és a combizmunkat szeretnénk felkészíteni a várható megpróbáltatásokra, ajánlottak lehetnek még a következő gyakorlatok:
- Terpeszállásban próbáljuk jobb térdünket a bal bokánkhoz bebillenteni, majd a másik oldalra is végezzük a gyakorlatot.
- Szökdeljünk terpeszben térdfordítással kifelé, illetve befelé. Ez a gyakorlat variálható az ismétlésszám változtatásával vagy a ki- és befordítás közé iktatott zárt lábú szökdeléssel.
- Guggolásban rugózzunk, a kart nyújtsuk előre. Változatosabbá tehetjük a gyakorlatot felugrásokkal megszakítva. A felugrásokkal egy időben végezzünk karkörzést.
Síeléskor leggyakrabban a térdízület sérül, mivel ez az ízületünk van a legnagyobb igénybevételnek kitéve. A különböző térdrögzítők viszont jól használhatók mind a térdsérülések megelőzésére, mind a korábban károsodott ízület kezelésére, rögzítésére.
A síelés biztonsága sok tényezőtől függ. A józan ész mellett a legfontosabb a jól megválasztott, pontosan illeszkedő és helyesen karbantartott felszerelés. A kötés legyen helyesen beállítva (a helyes beállításhoz kérjük szakember segítségét), és rendesen karbantartva. Biztonságunk érdekében jó minőségű, megbízható sportfelszerelést használjunk.
Számolnunk kell a hideggel
Alkohol - komoly veszélyforrás
A másik nagy probléma, hogy vannak olyan felelőtlen emberek, akik a bemelegítést kicsit másként értelmezik, mint az átlagember, és azt gondolják, hogy néhány pohárka feles vagy pár sör kellőképpen bemelegíti a szervezetet. Ezzel viszont nem a bemelegítést, hanem éppen az ellenkezőjét érik el. Alkohol hatására reakcióik eltompulnak, a szervezetünk folyamatai megváltoznak, így vegyük alapszabálynak, hogy sportolás előtt ne fogyasszunk alkoholt.
Fáradtság
Ha valaki fáradtnak érzi magát, akkor álljon le, és hagyja abba a mozgást. Komoly veszélyt rejt magában az, ha valaki fáradt izomzattal és végtagokkal, kimerülten erőlködik tovább. Annak előbb-utóbb nagy valószínűséggel sérülés lesz az "ára". A kipihent, friss szervezet viszont jól "teljesít" és örömtelibbé válik a mozgás is.
Figyeljünk a megváltozott körülményekre
A téli időjárással együtt járó baleseti forrás az utak, járdák síkossága. Főleg az idősebb korosztályra jelentenek veszélyt a jeges, havas, latyakos járdák, utak. Idősebb korban az emberek egyensúlyérzéke, reflexei romlanak, így télen a síkos, csúszós felületeken könnyebben elcsúszhatnak. Helyzetükön csak ront, hogy a magasabb életévekkel gyakran együtt jár a csontritkulás is.
Eleséskor leggyakrabban előforduló sérülések a csuklótáj, a könyök, a váll, a csípőtáj, (combnyak) és a bokatáj törései.
A megelőzésnek a téli síkos időben használjunk minél kevésbé csúszó, recés talpú lábbelit, óvatosan, megfontoltan közlekedjünk és lehetőség szerint ónos esőben ne hagyjuk el az otthonunkat.
Legjobban: