A szeptikus arthritis egy kórokozók által kiváltott gyulladás, mely több ízületet is érinthet. A baktériumok, vírusok, esetleg gombák az egyébként steril ízületi folyadékba jutnak be és ott okoznak betegséget. A leggyakrabban gyulladást okozó mikrobák közé tartozik például a Staphylococcus aureus és a Haemophilus influenzae, de ízületi gyulladást okozhat például az E. coli, a Neisseria gonorrhoeae, a Salmonella, a Mycobacterium tubercolosis vagy a hepatitiszt, a herpeszt, a mumpszot, ebolát okozó vírusok is.
A fertőző ízületi gyulladás kialakulásánál nagy szerepet játszanak bizonyos rizikófaktorok. Ezek közé tartozik például az, ha valaki immunszupresszáns gyógyszert szed, a korábbi ízületi gyulladások , sérülések vagy az ízületet érintő műtétek. Bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknél is gyakoribb a szeptikus arthritis, például a cukorbetegeknél, a sarlósejt-rendellenességekben szenvedőknél, a reumatikus betegségekben szenvedőknél, vagy azoknál, akik valamilyen immunhiányos betegséggel küzdenek. Az alkoholizmus, illetve az intravénás kábítószerhasználat is fokozza a fertőzéses ízületi gyulladás kialakulását.
A szeptikus arthritis kezelésénél egyrészt gyógyszeres terápiára van szükség, például antibiotikumok szedésére. Ezeket általában hosszú ideig, akár 4-6 hétig szükséges alkalmazni. Emellett az ízületi folyadék leszívására, eltvávolítására is szükség lehet (akár műtéti úton), így ugyanis a kórokozók is „kikerülnek” a szervezetünkből.
Amennyiben a betegség kezelését nem kezdik meg a lehető legkorábbi időpontban, akár az ízület egészsége is veszélybe kerülhet. Az, hogy mennyire sikeres a beteg felépülése, nagymértékben függ például attól is, hogy milyen kórokozó támadta meg az ízületet, egyeseket ugyanis könnyebb elpusztítani, mások viszont ellenállóbbak. Minél tovább hagyják kezeletlenül a szeptikus arthritist, annál nehezebb lesz gyógyítani, és annál nagyobb az esély a betegség továbbterjedésére, illetve arra, hogy az ízület visszafordíthatatlanul károsodik.