A felperesek keresetének helyt adva a legfelsőbb bíróság a törvényt alkotmányellenesnek találta, és úgy ítélte meg, hogy a jogellenes cselekmények 20 éves elévülési ideje nem vonatkozik az 1948 és 1996 között hatályban lévő eugenikai törvényt érintő ügyekre. A felperesek, akik öt szapporói, szendai, tokiói, oszakai és kobei kerületi bíróságon nyújtottak be keresetet, azon 39 személy közé tartoznak, akik 2018 óta, több mint 20 évvel a műtét után, 11 kerületi bíróságon és egy kirendeltségi bíróságon hasonló perekben kértek kártérítést.
A mostani döntés központi kérdése az volt, hogy a legfelsőbb bíróság alkalmazza-e az elévülési időt, miután korábban négy felsőbíróság is kártérítést ítélt meg a felpereseknek, mondván, hogy az elévülési időre való hivatkozás "súlyosan igazságtalan" lenne. Az ötödik, szendai felsőbíróság az elévülési időre hivatkozva a felperesek ellen döntött. Ettől függetlenül mind az öt felsőbíróság alkotmányellenesnek minősítette a törvényt.
A törvény lehetővé tette az értelmi fogyatékossággal, mentális betegségekkel vagy örökletes rendellenességekkel küzdő emberek sterilizálását, akár beleegyezésük nélkül is, hogy megakadályozzák "alsóbbrendű" utódok születését. A kormányzati adatok szerint a törvény értelmében mintegy 25 ezer embert sterilizáltak, közülük 16 ezret beleegyezés nélkül.
Az országban 2019 áprilisában törvényt hoztak arról, hogy 3,2 millió jen (7,3 millió forint) állami kártérítést kell fizetni minden egyes személynek, aki kényszersterilizáláson esett át. Mintegy 1100-an igazolták, hogy megkapták a kártérítési pénzt. A törvényt amiatt érte számos bírálat, hogy a jogszabály alapján az összes áldozat ugyanakkora összegben részesült – a mérlegelés lehetősége és az átélt szenvedés figyelembe vétele nélkül.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
