A szamárköhögés – vagy más néven pertusszisz – egy cseppfertőzéssel terjedő légúti megbetegedés, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz, és korábban vezető halálok volt a csecsemők körében. A fertőzés ellen 1953 óta kapnak kombinált, öt komponensű védőoltást (DPT-vakcinát) a gyermekek Magyarországon. A kötelező védőoltási programnak hála a megbetegedések száma teljesen visszaszorult.
Ugyanakkor a COVID-járványt követően Európa-szerte megemelkedtek az esetszámok, amelyek – elsősorban az újszülöttek és fiatal csecsemők veszélyeztetettsége miatt – ismét ráirányították a figyelmet a betegségre – ismertette dr. Mészner Zsófia csecsemő- és gyermekgyógyász, a Gyermekgyógyászati Központ infektológusa és védőoltási szaktanácsadó szakorvosa.
A csecsemőknél súlyos szövődményeket okozhat
A szamárköhögés jellegzetes tünete a fokozott nyákképződéssel, hányással és légzési nehézséggel járó, elhúzódó görcsös köhögés, amely rendkívüli módon megterheli a szervezetet. Ennek végén a szamárhanghoz hasonló, éles hangú, húzó belégzés hallható. A már beoltott idősebb gyermekeknél és felnőtteknél általában enyhe tüneteket okoz a megbetegedés, és ha időben diagnosztizálják, célzott antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. Ugyanakkor tünetmentesen ők is a terjesztői lehetnek a fertőzésnek.
A legveszélyeztetettebbek a még oltatlan, vagy részlegesen oltott, tehát a megfelelő immunitással még nem rendelkező csecsemők. Ők ugyanis 2 hónapos korban kapják meg az első oltást, majd három, illetve négy hónaposan a következő adag vakcinát, és újabb egy hónap szükséges ahhoz, hogy alapimmunizációban részesülhessenek (az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik). Ez azt jelenti, hogy a 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeket kell leginkább óvnunk a fertőzéstől – magyarázta a szakértő.
Kiemelte továbbá, hogy a tünetek másként jelennek meg az újszülött és fiatal csecsemőknél, és változatosak lehetnek. A betegség bevezető, hurutos szakaszát legfeljebb némi vizes orrfolyás jelzi vagy még az sem. A kezdetben sokszor alig észrevehető, majd egyre erősödő köhögést pedig nem minden esetben követi betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés. A köhögőroham végén öklendezés, hányás és rövid légzésleállás (apnoé) alakul ki, amely cianózishoz – vagyis a bőr vagy nyálkahártya kék illetve lila elszíneződéséhez– vezethet, és súlyos esetekben akár életveszélyes lehet.
A szamárköhögés a hat hónaposnál fiatalabb gyermekeknél számtalan súlyos szövődményt okozhat, amelyek a következők lehetnek:
- légzési nehézségek
- keringészavar
- táplálhatatlanság
- köldök- vagy lágyéksérv
- tüdőgyulladás
- görcsrohamok
- agykárosodás
- halál
A nehézlégzés, a cianózis és az apnoé jeleit, illetve az idegrendszeri tüneteket mutató, táplálhatatlan 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében intenzív osztályos kezelés is szükségessé válhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Meglepő dolgot távolítottak el egy 5 éves fiú tüdejéből. Mielőtt az idegen tárgyat felfedezték volna, a gyerek 3 hónapon át köhögött szinte megállás nélkül.
Ez is érdekelhet
Csak így védhetjük meg a csecsemőket
Az újszülötteket és fiatal csecsemőket a közvetlen környezetük – vagyis a szülők, a testvérek, a gondozók és az egészségügyi személyzet – fertőzi meg. Bár a gyermekek 6 és 11 éves korban emlékeztető oltásban részesülnek, a védőoltás mindössze 3-5 évig nyújt védettséget. Ezért a hivatalos oltási ajánlás szerint a szamárköhögés elleni védőoltást a családtervezőknek 5 évente, a többi felnőttnek pedig 10 évente ajánlott újra beadatni.
Amikor a fiatal csecsemő családtagjai és gondozói szamárköhögés elleni védőoltásban részesülnek, azzal nemcsak saját egészségüket védik, hanem hozzájárulnak a fészekimmunitás kialakításához, amellyel megóvhatják az újszülöttet is élete első hónapjaiban. Ugyanakkor a fészekimmunitás sem védi meg teljesen a csecsemőket a szamárköhögéstől, ezért rendkívül fontos, hogy a várandós nők már a terhesség alatt újraoltakozzanak. Erre a várandósság betöltött 27. hetétől van lehetőség, de fenyegető koraszülés esetén az oltás a várandósság korábbi szakaszában is javasolható. Ezzel rövid távú védelmet biztosítanak az édesanyák a gyermeküknek, amíg két hónapos korukban megkaphatják a saját oltóanyagukat” – hangsúlyozta Mészner doktornő.
