Noha a koleszterint általában csak negatív mondatszerkezetekben használják, tény, hogy az emberi testnek szüksége van rá. A sejtek hártyáinak mintegy 30 százalékát teszik ki és létfontosságúak ezeknek a membránoknak a felépítésében és működésük tartásában.
A koleszterin a vérben nem oldódó lipoproteinek gyűjtőneve. Két fajtája ismert, az alacsony (LDL) és a szívroham . A HDL ugyanakkor „jó” koleszterin, mert segít a májba juttatni az LDL-t, ahol lebomlik.
Az idősebb emberek kognitív képességei és a koleszterinszintjük kapcsolatát már korábban is vizsgálták, de eddig nem jutottak egyértelmű következtetésre. Egy friss kutatás során azonban a szakértők az LDL vizsgálata helyett a koleszterinszint változásának hatását vizsgálták a kognitív teljesítményre nézve.
Ugyanis a koleszterinszint minden ember szervezetében változik, függően attól, mit eszik, mennyit mozog, mennyi idős vagy szenved-e valamilyen betegségben. Sokaknál a koleszterinszint viszonylag statikusnak mondható, míg másoknál az érték komoly mértékben ingadozik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatást végző holland orvos csoport 4.428 olyan ember adatát vizsgálta, akik vagy már rendelkeztek valamilyen érrendszeri problémával vagy komoly rizikófaktoraik voltak. A rajtuk végzett kognitív tesztek során a koncentrációs képességeiket vizsgálták.
Az eredményekből megállapították, hogy akiknél jelentős volt a koleszterinszint ingadozása rosszabbul teljesítettek a teszteken. Ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a tudósoknak további kutatásokra van szükségük, de mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy a koleszterin nem csak az erekre, de az agyra is veszélyes lehet.
Forrás: medicalnewstoday.com
Ez is érdekelhet
