A University College London munkatársainak tanulmánya szájsebészeti és arctáji fájdalmakban szenvedő betegek életminőségét elemezte ki. A vizsgálat, melyet dr. Rachel Leeson irányított 262, különböző típusú fájdalmakkal küszködő betegre terjedt ki, akik kérdőíveket töltöttek ki. 105 betegnél állkapocs rendellenességek, 84-nél krónikus arcfájdalmak, 63-nál idegfájdalmak, míg 10-nél fogászati fájdalmak voltak jelen. Az átlagéletkor 49,7 év volt, a férfi-nő arány 3:1-hez adódott, és a panasz átlagosan 51 hónapja volt jelen.
A kutatók megállapították, hogy állkapocs rendellenességben a betegek túlnyomó részénél a fájdalom első-, illetve másodfokú volt (30, illetve 32 százalék). A krónikus arcfájdalmak esetén viszont gyakori volt a harmadik-negyedik fokú súlyosság is (23, illetve 33 százalék). A beszámolók alapján felállított fájdalom index szerint az összes beteg közül 50-en 3-as (19,1 százalék), 79-en 4-es súlyosságú fájdalomban szenvedtek (30,2 százalék).
A kutatók ezeket az adatokat egy, a című szaklapban 1998-ban megjelent tanulmányhoz hasonlították, mely a krónikus fejfájdalmak és hátfájdalmak esetén ugyanezt az osztályozási rendszert használta. A régi tanulmány megállapította, hogy a fejfájással ellátott 662 beteg csupán 19,5 százalékánál jelentkezett 3-as, és 10,5 százalékánál volt 4-es súlyosságú fájdalom. Hátfájdalmak esetén a 3-as súlyosság előfordulása 20,6 százalék, a 4-esé 15,9 százalék volt - itt 1624 beteget vettek alapul. Vagyis a londoni kutatók általában magasabb szintű fájdalmat mértek.