Az anyagcserében az inzulin több funkciót is betölt. Például adott határok között tartja a vércukorszintet, amely 3.31 mmol/l alá nem süllyedhet, és még étkezés után sem emelkedhet 7.71 mmol/l fölé. Amennyiben a vérbe sok cukor kerül, akkor a máj-, az izom- és a zsírsejteket az inzulin a felesleges cukor felvételében segíti. Miután a szervezet nem nélkülözheti az inzulint, a vérkeringés mindig tartalmaz belőle egy kicsit. Ha csökken a vércukorszint, akkor a glukagonképződés növekszik. Hatására a májban tárolt cukortartalék aktivizálódik.
A cukorbetegség, vagy más néven diabétesz gyakori tünete a nagymértékű szájszárazság, a sokszori vizelés, testsúly csökkenés, fáradékonyság, levertség, éhségérzet, látásromlás, fejfájás, éjszakai lábikragörcs, a bőrfelszín viszketegsége, a nőknél mindez hüvelyi viszketéssel is kiegészül, a hajlatokban - így a farpofák között, a combhajlatban és az emlők alatt -, a bőr kimaródása, a hüvelynyálkahártya vagy a hímvessző gyakori gyulladása, "hangyamászás", azaz kéz- és a láb zsibbadása jelentkezik. Az ifjabbak, akiknél hirtelen tör elő az inzulinhiány, a fenti tüneteket "megúszhatják", ám annál veszélyesebb helyzetbe kerülhetnek, ha kómába esnek.
A kóma tünetei: felgyorsult mély ki- és belégzés, acetonszagú kilégzett levegő, hasi fájdalom, görcsök, száraz bőr és nyálkahártyák, eszméletvesztéssel is járó tudatzavar. A diabéteszes kómás beteget azonnal kórházba kell vinni!
Mire vezethető vissza a fiatal, illetve felnőttkori cukorbetegség? Az előbbire jellemző, hogy a betegség örökletes lehet. Kialakulásában külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A fiatalkori diabéteszben az inzulintermelő sejteknek több mint 80 százaléka immunológiailag károsodik. Ugyanakkor kémiai anyagok is lehetnek a diabétesz okai. A felnőttkori cukorbetegségnél jellemző az elhízás. A szervezet számára fokozott igénybevételt jelent, hogy az inzulintermelő sejtek terhelésre kellő mennyiségű inzulin előállítására képtelenek. A zsírsejtek a kövérekben inzulin hatásra érzéketlenekké válnak, s ezért a hasnyálmirigynek - pancreasnak - a normálisnál több inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a zsírsejtek felvegyék a cukrot. Csakhogy a "megerőltetéstől" a hasnyálmirigy kimerül, s az étkezés után szükséges nagyobb mennyiségű inzulin termelésére képtelen lesz. A cukorbetegeknél a hajlam örökletes.
Diabéteszt válthat ki valamilyen műtéti beavatkozás, baleset, hosszú ideig tartó lelki megterhelés, terhesség, illetve különböző gyógyszerek. Ez utóbbiak szerepet játszhatnak az időskori cukorbetegségnél. Ilyen lehet a sokáig elhúzódó szteroid-kezelés (reuma, asztma, immunrendszeri betegség kezelése, valamint szervátültetés utáni gyógyszerezés következménye), a vizelethajtók (vizenyőkezelés, vérnyomáscsökkentés), továbbá a fogamzásgátló tabletták használata.
A jól beállított vércukorszint mellett nyugodt, békés öregkor is megélhető. Ugyanakkor a közepesen, vagy rosszul beállított vércukor szint következtében másodlagos betegségek, késői károsodások jöhetnek létre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kisebb erek belső felszínén cukorral kapcsolódó fehérjék rakódnak le, melyek a vérkeringés zavaraihoz vezetnek, s nyomukban nehezen gyógyulnak a sebek. Leginkább a szem és a vese ereit károsítják.
A vesében lévő kiserek roncsolódása veseelégtelenséghez vezethet. De a cukortartalmú anyagok az egész szervezetet károsítják. A cukorbetegség harmadik esztendejében a vesében ugyan tüneteket nem okozó, de azért kóros elváltozások jöhetnek létre. Minderre nagyon fontos odafigyelni, hiszen a diabéteszben szenvedők csaknem 7 százaléka veseelégtelenségben hal meg!
A szem-ideghártya kis erei törékennyé válnak és véreznek. Az átlátszó üvegtestbe - a látóképességet befolyásolva - új érképződmények nőnek, s megfelelő kezelés híján a folyamat vaksághoz vezethet. A fiatalkori cukorbetegek 90 százalékánál 17 év után szemkárosodás jön létre!
Ez is érdekelhet
Az erek belső felszínén zsírok rakódnak le, különösen az idősebb cukorbetegek veszélyeztetettebbek, hiszen ők egyéb betegség kockázattal is élnek.
