A szívbetegségektől azért is rettegnek sokan - és valljuk meg, jogosan - , mert sokszor, úgymond teljes jólét közepette, látszólag egészséges embereken jelentkeznek. Ez alól a gyerekek sem kivételek - bizony, előfordul, hogy az orvos, a jól feltett, látszólag tünetmentes újszülöttről deríti ki, hogy külsejét meghazudtolva "belül" bizony baj van. Megszületéskor az első mély lélegzetvétel, felsírással korántsem fejeződik be az átállás az önálló életre. A biztonságos anyaméhből a zordon külvilágba kerülésnek ára van. Ez érthető is. Az anya szervezetétől mindent megkapott a magzat: tápanyagokat, oxigént, állandó meleget - az anyaölön kívül a szervezetnek minderről (kis segítséggel) már magának kell gondoskodnia.
A méhen kívül
Érthető, hogy a szív- és érrendszernek is időre van szüksége ahhoz, hgoy adaptálódjon, hozzászokjon a megváltozott életfeltételekhez. Hisz a tüdő bekapcsolódásával megnyílnak a tüdőerek, azaz beindul a kisvérkör is. Elzáródnak bizonyos méhen belül létfontosságú, ám most már feleslegessé váló összeköttetések, így az úgynevezett Botallo-vezeték és a pitvarokat elválasztó sövényen lévő nyílás. Megváltoznak a szívüregeken belüli nyomásviszonyok is. A nagyvérkört ellátó, nagyobb terhelésnek kitett bal szívfélben fokozatosan jóval magasabb lesz a nyomás, mint a csak tüdőt tápláló jobb szívfélben. Ezt egyébként tükrözi a szíven kívül mért szokványos vérnyomás is. Az újszülöttkori kb. 60 Hgmm-es szisztolés nyomás fokozatosan, napok-hetek alatt emelkedik 80-90-re - és évek kellenek, míg eléri a felnőtteknél mért átlagosan 120 Hgmm-es felső értéket. Ez a lassú, folyamatos napokig-hetekig tartó élettani változás az oka annak, hogy a tünetek - természetesen az elváltozások fajtájától és súlyosságától függően - nem egyszer csak hosszabb idő múltán, esetleg hónapokkal később válnak nyilvánvalóvá. Nem orvosi mulasztás tehát, ha a gyermekorvos csak hetek múlva küldi kardiológushoz a csecsemőt, mert például valamilyen zörejt fedezett fel nála. És gyorsan szögezzük le azt is: a zörejek túlnyomó többségének hátterében ekkor sem lesz kimutatható szervi károsodás. Mindenesetre ez is az oka annak, miért szokták rendszeres időközönként megvizsgálni és meghallgatni a gyermekeket. Figyelem! Nem egy veleszületett szívbetegséget csak felnőttkorban fedeznek fel - az más kérdés, hogy nyilván ezek nem is tartoznak a súlyosabb fajtához.
Mire figyeljünk?
Ha nagyon lakonikus kívánnék lenni, akkor semmire. . . Nem csak azért, mert mint a fentiekből kiderült, a szívbetegségek nem szoktak közvetlenül a megszületést követően tüneteket adni, hanem mert Magyarországon a szülést követően és a kórházból való távozás előtt minden újszülöttet gyermekgyógyász vizsgál meg. Megnézi a gyermeket, meghallgatja a szívét, képet alkot a gyermek keringési állapotáról. Ha a legkisebb rendellenességet észleli, szakorvoshoz irányítja az újszülötteket. Mivel jól működő házi gyermekorvosi hálózatunk van, a gyermekeket folyamatosan ellenőrzik. Mindehhez jól kiépített gyermekkardiológiai hálózat is társul, így a később fellépő tünetek miatt sem sikkadnak el a betegek. A szülőnek akkor kell orvoshoz fordulnia, ha az újszülött fáradékonyabb, gyengén szopik, halkabb lesz a sírási hangja. Gyakran tüdőproblémák - például ziháló, szapora légzés - hátterében is szívbetegség áll. A kékes árnyalatú bőr és nyálkahártya, szakkifejezéssel a cianózis is bizonyos szívbetegségfajták velejárója. a szájkörüli enyhe sápadtság vagy kékség viszont többnyire normális jelenség, különösen nagyon kicsi babáknál. A későbbiek során a súlygörbe ellaposodása, azaz a nem kellő mértékű hízás hívhatja fel a figyelmet szívbetegségre (természetesen ennek más, banálisabb okai is lehetnek.) A szívbeteg gyerekek egy része hajlamosabb a tüdőfertőzésekre, tüdőgyulladásra. Ennek a tüdőkeringés megváltozása (fokozottabb vagy éppen csökkentebb vérellátása) az oka.
A zörej - nem betegség
Többször is kerülgettük már cikkünkben a témát, és bár nem tartozik szorosan a kérdéshez, nem árt leszögezni: a szívzörej nem betegség! A gyerekek jelentős részénél, egyes tanulmányok szerint egyharmadánál hallanak az orvosok valamilyen szívzörejt. Ezek többsége ártalmatlan - úgynevezett akcidentális szívzörej. Tehát nem betegség, csak ellenőrzendő orvosi lelet. Ilyen esetben finomabb módszerekkel - EKG-val, ultrahang-vizsgálattal - semmilyen szíven belüli elváltozás nem mutatható ki. Erre mondják azt, hogy "kinövi" a zörejt - ami azért nem teljesen igaz. A zörejek egy része egy életen át hallható, minden káros következmény nélkül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
És ha mégis?
Ha mindezek ellenére egyértelműen beigazolódik valamilyen szívbetegség, akkor többfajta kimenetel lehetséges. Hangsúlyozva, hogy minden egyes eset egyéni elbírálásban részesül, annyi azért elmondható, hogy az esetek túlnyomó többségében a szívfejlődési rendellenességekkel nem csinálunk semmit, csak rendszeres időközönként ellenőrzik. Ezek egy része magától "megoldódik", - például bezárulnak a kóros összeköttetések. Más részük gyógyszerrel vagy anélkül egyensúlyban van, és az idő dönti el, hogy a későbbiek során be kell-e avatkozni vagy sem. Minél nagyobb, érettebb a gyermek, annál kisebb a kockázata a műtétnek. Kétségtelenül van a veleszületett szívbajoknak olyan kis hányada is, ahol nem lehet sokáig várni az operációval.
A műtét lehet palliatív, azaz olyan átmeneti megoldás, melyet később, vagy csak hónapok-évek múlva követ egy vagy több másik operáció. Más esetben azonnali definitív, végleges műtéti megoldás mellett is dönthet a szívsebész (természetesen csak szülői beleegyezés birtokában!). Az orvostudomány fejlődésével egyre-másra jelennek meg azok a műtéteket kiváltó ügyes megoldások, amelyekkel a mellkas megnyitása nélkül oldják meg a szívelváltozást: valamely éren keresztül olyan, úgynevezett katéteres eszközöket vezetnek fel a szívbe, amelyekkel "helyben" oldják meg a problémát. Például kis zárószerkezeteket juttatnak a szív bizonyos helyeire, elzárva a kóros összeköttetéseket, így a már említett Botallo-vezetéket is. Vagy éppen ellenkezőleg, katéteres módszerrel mesterséges nyílásokat létesítenek a vérkeringés helyreállítására - ez utóbbi egyes bonyolult újszülöttkori szívbetegségekben ma már rutin eljárásnak mondható. A technika és az orvosi tudás tökéletesedésével egyre többet operálják az újszülöttek szívét is. Ma már nem ritka, hogy egészen kissúlyú koraszülötteknél is, szinte az inkubátorban végeznek el bizonyos életmentő műtéteket.
Nem igényel különleges gondozást
Ez is érdekelhet
A szívbeteg csecsemőket sem kell túlfélteni. Fölösleges aggodalmaskodni azért, mert túl sokat sír vagy mozog, esetleg túl sokat alszik. Három dologra szokták a szívgyógyászok felhívni a szülők figyelmét. Bizonyos szívbetegségek esetén a szívet meg kell védeni a fertőzésektől. Ez azt jelenti, hogy egy banális bakteriális fertőzésnél (hörghurutban, torokgyulladásnál, stb.) a lázas állapot lezajlásáig olyan antibiotikumot kell adni, amely megelőzi és kivédi a szív-belhártya-gyulladást. Úgynevezett cianotikus szívbetegség esetén, tehát amikor a csecsemő bőre kék, több folyadékot kell adni, többet kell a gyereket itatni. Ám a legfontosabb tanács: ha a legkisebb gyanúja merül fel annak, hogy a szívbeteg gyermeknek valamilyen újkeletű baja van - keressék fel azonnal az orvost!
