A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ közleményében kiemelik: habár a
daganatos betegségek jellemzően az idősebb korosztály tagjai között
gyakoribbak, a hererák főleg a fiatal férfiakat érinti. Az esetek többségében
ez úgynevezett csírasejtes daganatot jelent, ami arra utal, milyen típusú
sejtekből származik a daganat.
A daganattípus évtizedek óta jól kezelhető, hiszen a ma használatos terápiára általában még az előrehaladott, későn észlelt betegség is jól reagál. Ugyanakkor a nem jól reagáló betegek kezelése súlyos kihívást jelent. Ezekben az esetekben ugyanis a több, általában 3-4 körös kemoterápiát gyakran a herék, illetve a hasüreg mögötti tér nyirokrendszerének teljes műtéti eltávolítása követi, amennyiben maradtak észlelhető daganatok - írták. A herék eltávolítása önmagában nagy változást jelent a beteg életében, a teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a nyirokszövetek teljes eltávolítása megterhelő, kockázatos, nagy szakértelmet igénylő műtét - hívták fel a figyelmet.
Ez is érdekelhet
A kutatók rámutattak, az RPLND műtét folyamán eltávolított daganatoknak csak töredékékben, mintegy tizedében voltak kimutathatók életképes daganatsejtek. Könnyen lehet tehát, hogy a komoly műtét a legtöbb esetben nem szükséges, elegendő lenne a kemoterápiás kezelés. Hozzátették, a fő kérdés az, hogy az orvosok meg tudják-e állapítani, mely esetben lenne a műtétre mindenképpen szükség. Ebben kiemelkedő szerepe van a Genom Instabilitás és DNS Hibajavítás kutatócsoportnak, ugyanis jelenlegi munkájuk célja az eddigi eljárásoknál érzékenyebb, részletesebb, akár vérmintából végezhető daganat diagnosztika megalapozása. Ez az eljárás eszközt adhat a daganatterápiát tervező orvos kezébe, hogy csak akkor rendeljék el a komoly műtétet, ha feltétlenül szükséges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
