Baktériumokkal festették újra A sikolyt

Egészen különleges nemzetközi megmérettetésen indultak és szereztek előkelő helyezéseket a közelmúltban magyar mikrobiológusok. Héjja Andrea és Pöstényi Zita, a SYNLAB Hungary Kft. mikrobiológiai laboratóriumának szakemberei baktériumtelepekből alkotott képei több száz másik versenyművet előztek meg az Amerikai Mikrobiológiai Társaság művészeti pályázatán.

Mi mindenről árulkodhatnak a laborvizsgálatok? Részletek itt.

"Amit látunk, tulajdonképpen különböző baktériumok egyvelege. A színek aközben jönnek létre, hogy a baktériumok enzimjeik segítségével elbontják a táptalaj egyes komponenseit. Lévén, hogy egy diagnosztikai laborban dolgozunk, mindennapi munkánk során elég sok mintával találkozunk. Látjuk, hogy a kitenyésztett baktériumok milyen színeket hoznak létre a táptalajon, így ki tudjuk előre választani a megfelelő baktériumokat a készülő képekhez" - avatott be a kulisszatitkokba Pöstényi Zita. Hozzátette, szinte vakon kell rajzolniuk, mert kezdetben csak a táptalajra húzott vonalak látszanak. Ahhoz, hogy a színek is megjelenjenek, hagyni kell nagyjából 24 órát a baktériumoknak, hogy kifejlődjenek.

Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság 2015 óta minden évben megrendezi Agar Art című művészeti versenyét. Összesen három kategóriában várják a nevezéseket, így külön-külön mérettetik meg magukat a 12 év aluli gyermekek, a műfaj professzionális művészei, illetve a mikrobiológia azon szakemberei, akik csak hobbiszinten rajzolnak baktériumokkal. Kategóriánként a zsűri által kiválasztott első három helyezettet díjazzák, illetve a Facebookon meghirdetett nyílt szavazás eredményei alapján közönségdíjat is kiosztanak. Pöstényi Zita az idei évben ez utóbbi díjat hozta el alkotásával, egy hagyományos népi motívumokat megidéző virágmintával, ami három agarlemez egymáshoz illesztésével állt össze.

Pöstényi Zita: Magyar népművészet
Pöstényi Zita: Magyar népművészet. Fotó: SYNLAB

"Nagyon sokszínű a néprajzi világunk, ezért úgy gondoltam, érdemes lenne a magyar népi motívumokat bemutatni, ha már egyszer egy nemzetközi pályázatról van szó. Nem mondanám, hogy egy kifejezett kalocsai vagy matyó mintát hoztam volna létre, inkább csak közelíteni próbáltam azokhoz" - árulta el a laboratóriumi szakember. Kollégája, Héjja Andrea a norvég expresszionista festő, Edvard Munch leghíresebb képét, A sikoly című alkotást reprodukálta a különleges technikával. Saját bevallása szerint a feladat közel sem volt egyszerű, többször is újra kellett kezdenie, mire sikerült egy olyan replikát megalkotnia, amelyet elég jónak ítélt ahhoz, hogy beküldje a pályázatra. A zsűri végül a hobbifestők kategória harmadik helyével jutalmazta művét. "Azért döntöttem e téma mellett, mert egyfelől ez az egyik kedvenc festményem, másfelől pedig kíváncsi voltam arra, mennyire tudom visszaadni az eredeti képen látható alak rémült arckifejezését" - mondta el Héjja Andrea.

Héjja Andrea: Sikoly
Héjja Andrea: Sikoly. Fotó: SYNLAB

Veszélyes kórokozók a palettán

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Érdekesség, hogy miközben az agarlemezeken kialakított képek elkészítése közel sem egyszerű kihívás, hiszen hozzáértést és gyakorlottságot igényel, az elkészült műveket legfeljebb lefotózni lehet, kiállítani nem. Ennek részben az az oka, hogy az alkotások múlandóak: a baktériumtelepeket hűtés mellett is legfeljebb csak egy-két hétig lehet megőrizni eredeti formájukban. Ahogy a táptalaj elkezd veszíteni a víztartalmából, a rajzok is fokozatosan elhalványulnak, eltűnnek. Másrészt pedig a képek nem hagyhatják el a laboratóriumot sem, elvégre mégiscsak fertőző baktériumok tenyésznek rajtuk. Mint azt a két szakember elmondta, a díjazott pályamunkákhoz a többi között olyan kórokozókat használtak fel, mint például az emberi bélflórában természetesen előforduló, más szervekbe jutva viszont akár gennyes, gyulladásos kórfolyamatokat beindító Escherichia coli, a tüdőgyulladás kapcsán is gyakran emlegetett Klebsiella pneumoniae vagy éppen az emberek harmadának orrában megtalálható, de bizonyos esetekben súlyos fertőzésveszélyt magában hordozó Staphylococcus aureus.

Az idei volt az első alkalom, hogy az Agar Art pályázatán magyar indulók is részt vettek. A megmérettetésre rekordszámú, 347 darab pályamű érkezett 43 ország és 22 amerikai tagállam összesen 415 művészétől. Kérdésünkre a SYNLAB szakemberei elmondták, a versenytől függetlenül is szoktak szabadidejükben baktériumokkal rajzolni, így a pályázat inkább csak egy adódó lehetőség volt arra, hogy a világ más mikrobiológusaival is összemérhessék rajztehetségüket. Mint ahogy Pöstényi Zita fogalmazott, "minden kreatív hajlamú biológusban benne van a késztetés, hogy ha már egyszer ennyire szép és színes dolgokat lát munka közben, alkosson is azokból valamit."

agarlemez, Agar Art, SYNLAB, Pöstényi Zita, Héjja Andrea
A két mikrobiológus szívesen rajzol baktériumokkal, ha van rá idejük. Fotó: SYNLAB

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.