Azok többsége, akiknél kialakul az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség, vagyis a COVID-19, általában néhány napon vagy héten belül felépülnek. Vannak azonban olyanok is, akiknél a tünetek hosszú ideig fennmaradnak. Ennek a jelenségnek/állapotnak a leírására számos kifejezés használatos, leggyakrabban poszt-COVID-szindrómaként (röviden poszt-COVID-ként) vagy hosszú COVID-ként emlegetik, de hivatkoznak rá úgy is, mint a SARS-CoV-2 fertőzés poszt-akut következményei (PASC), poszt-akut COVID-19 és krónikus COVID-19.
A poszt-COVID-szindróma különféle új, visszatérő vagy folyamatosan jelen lévő tüneteket foglal magában, amelyeket az érintettek több mint négy héttel a megbetegedés után tapasztalnak. Egyeseknél a poszt-COVID hónapokig vagy évekig elhúzódhat, sőt, maradandó rokkantságot is okozhat. Kutatások szerint a COVID-19 lezajlását követő egy hónap és egy év között a 18-64 évesek közül minden ötödik ember küzd legalább egy olyan betegséggel, ami a COVID-19-cel hozható összefüggésbe. A 65 éves és annál idősebb érintetteknél pedig minden negyedik emberről mondható el ugyanez.
A köhögéstől az izom- vagy ízületi fájdalmakig
A legjellemzőbb poszt-COVID-tünetek közé tartozik a fáradtság, a láz, illetve a légzőszervi panaszok (pl. a légszomj vagy nehézlégzés és a köhögés). De az érintetteknél emellett kialakulhatnak még
- neurológiai tünetek vagy mentális egészséggel kapcsolatos problémák (pl. gondolkodási vagy koncentrációs nehézségek, fejfájás, alvászavar, szédülés, szaglás- vagy ízlelésvesztés, depresszió, szorongás);
- izom- vagy ízületi fájdalom;
- szív- és érrendszeri problémák (pl. mellkasi fájdalom, erős szívdobogásérzés, fokozott vérrögképződési hajlam);
- emésztési panaszok (pl. hasmenés, gyomorfájdalom);
- egyéb tünetek, például kiütések és a menstruációs ciklus megváltozása.
Sok esetben egyébként nem könnyű megállapítani, hogy a tünetek valóban a COVID-19-hez köthetőek-e, vagy valamilyen más ok, például egy már régóta meglévő betegség magyarázza a fennállásukat. Továbbá az sem egyértelmű, hogy a poszt-COVID mennyire tekinthető új/egyedi jelenségnek. Egyes tünetei ugyanis hasonlítanak azokhoz a panaszokhoz, amelyeket a fertőzések után kialakuló krónikus fáradtság szindróma (CFS) és más krónikus betegségek idéznek elő.
Lehetséges magyarázatok és kockázati tényezők
Bár a pontos okok egyelőre tisztázatlanok, az eddigi tapasztalatok alapján úgy vélik, a COVID-19 által okozott szervi károsodás nagy szerepet játszhat a poszt-COVID-szindróma kialakulásában. A súlyos állapotú COVID-fertőzötteknél a szívet, a veséket, a bőrt és az agyat érintő szervi károsodások jelentkezhetnek. Emellett gyulladás és az immunrendszerrel kapcsolatos problémák is előfordulhatnak. Az nem világos, hogy ezek a hatások mennyi ideig tarthatnak, az azonban ismert, hogy új problémák – pl. cukor-, szív- vagy idegrendszeri betegség – kialakulásához vezethetnek. A súlyos lefolyású COVID-19-et szintén érdemes megemlíteni mint a poszt-COVID egyik lehetséges magyarázatát. Az érintetteket gyakran kórházban, intenzív osztályon kell kezelni, ami szélsőséges gyengeséget és poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) okozhat.
Ami a poszt-COVID lehetséges kockázati tényezőit illeti, a súlyos lefolyású COVID-19-et (különösen, ha kórházi kezelésre vagy intenzív osztályon történő ápolásra szorult az érintett), az alapbetegségek meglétét, illetve a COVID-19 alatt vagy után kialakuló sokszervi gyulladást (PIMS) érdemes megemlíteni. Úgy tűnik egyébként, hogy a poszt-COVID gyakoribb felnőtteknél, mint gyermekeknél és tizenéveseknél. Hosszú távú hatások azonban bármelyik fertőzöttnél kialakulhatnak, még azoknál is, akiknek nincsenek tüneteik vagy enyhe panaszokkal vészelték át a betegséget.
Ez is érdekelhet
Mit tegyünk?
Ha úgy gondoljuk, mi is érintettek vagyunk, érdemes elmenni poszt-COVID-kivizsgálásra, így kiderülhet, van-e alapja a gyanúnknak. Ma már elérhetőek olyan speciális laborcsomagok, amelyeket kifejezetten ehhez a problémához igazodva állítottak össze (és beutaló sem szükséges hozzájuk), de ugyanúgy a kivizsgálás részét képezheti egyebek mellett a mellkasröntgen, a szívultrahang vagy éppen a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
