A vérvétellel kapcsolatban számtalan tévhit kering a nagyközönség körében. Általánosságban elmondható, hogy az úgynevezett nagylabor és kislabor, valamint nagy- és kisrutin kifejezések egymás szinonimái. Ugyanakkor nincs általános egészségügyi sztenderd arra, hogy pontosan milyen értékeket kell tartalmaznia egy nagylabornak, így a mért értékek eltérhetnek egymástól.
Minden esetben a labort kérő orvosok állítják össze a nagy- vagy kislaborok vizsgálatait, így azok orvosonként, intézményenként eltérhetnek egymástól, hiszen ezeknek nincs általános sztenderdje. Ebből adódóan mindig érdemes kifejteni a páciensek számára, ki mit ért a nagy- és kislaboron, és pontosan milyen egyedi vizsgálatokat tartalmaz majd a vérvétel. A kis- és nagylabor egyébként általában ugyanazon szervek működését vizsgálja, de a paraméterek számában és az általa biztosított információk összetettségében különbözik” – hangsúlyozta dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója.
A laboreredmény és a vérkép nem ugyanaz
A páciensek sokszor úgy vélik, hogy a nagylabor eredménye az maga a vérkép, holott ez szakmailag nem igaz. Azonban valójában a vérkép csak egy nagyon kis része a teljes laboreredménynek, hiszen az egészségügyben csak azokat az értékeket tekintik a vérkép részének, amelyek valóban a vér elemeit vizsgálják, így például a vörös vagy fehérvérsejtek számát és a vérlemezkéket. Ezen értékek után a laboreredményekben megjelenik az úgynevezett süllyedés is, amely egy gyulladásos paraméter. Ha pedig a páciens valamilyen akut panasszal érkezik az orvoshoz és fontos kideríteni, hogy van-e gyulladás a szervezetében, akkor ezt minden esetben kiegészíti a CRP-paraméter is, amely egy sima szűrésnél általában nincs benne a nagyrutinban.
A vérkép után következő értékeket az egészségügyben kémiai vizsgálatoknak nevezzük. Ide tartozik a vércukorvizsgálat, a vérzsírok vizsgálata (HDL, LDL-koleszterin és triglicerid), a húgysav értéke, valamint a különböző ionok (például kalcium, nátrium, kálium, foszfor). Ide tartoznak a májfunkciót mutató paraméterek (GPT, GGT, GOT), de szintén kémiai paraméterek a különböző bilirubinok és a vesefunkciót mérő kreatinin, karbamid, valamint GFR is. Ez utóbbiaknak a képalkotó diagnosztikánál is szerepe lehet, hiszen a kontrasztanyag beadása előtt mindig kérik a vesefunkció vizsgálatát.
Mit vizsgálnak a nagylabor során?
A szakember elmondása szerint egy-egy nagylabor összetétele attól is függ, hogy van-e valamilyen alapbetegsége a páciensnek, amelyet érdemes követni, vagy van-e valamilyen akut panasza, esetleg egy általános szűrésen vesz csak részt.
„A fentebb említett paraméterek mellett igen gyakran az orvos kérheti még a hasnyálmirigy működésére utaló értékeket vagy a vasanyagcserét jellemző értéket, cukorbetegeknél pedig a visszamenőleges, átlag HgbA1c-t. Kardiológusként általában azt szoktam javasolni, hogy legyen benne a nagylaborban a pajzsmirigy működését jellemző paraméterek vizsgálata is, mivel ezek a hazai jódhiány miatt sokszor eltérnek a normális értékektől. A COVID idején mi mindig vizsgáltuk a D-dimer és a troponin szintjét is, amelyek akut esetben tüdőembóliára, trombózis kialakulására, illetve szívizom-károsodásra utalhatnak. A férfiaknál általában még az általános szűréseken is beleveszik a nagylaborba a prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálatát is” – magyarázta az orvosigazgató.
Ez is érdekelhet
Fontos tudnivalók vizsgálat előtt
Az általános nagylabor előtt 6-8 órával nem szabad enni, azaz éhgyomorra kell érkezni. Dr. Menyhárt Orsolya ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem azt jelenti, hogy kalóriamentes italt, vizet nem vehetünk magunkhoz, mert a bőséges folyadékfogyasztás megkönnyíti magát a vérvételt, ráadásul így azok is könnyebben viselik a teljes procedúrát, akik rosszul vannak a tűszúrástól.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
