A laboratóriumi vizsgálatok szerepe nélkülözhetetlen a modern orvoslásban, a legfontosabb klinikai döntések mintegy kétharmada az így kapott eredményeken alapul. Számos paraméter kimutatható a páciensektől vett mintákból, az értékek pedig egyfelől irányt mutathatnak, hogy milyen folyamatok állnak különféle panaszaink hátterében, másfelől abba is betekintést engedhetnek, hogy a már ismert betegségek esetében milyen hatékonysággal működik a kezelés, hogyan alakul a beteg állapota. A hosszú távú egészségmegőrzés terén emellett kiemelt szerep jut a szűréseknek, amelyek nyomán korai stádiumú, tünetmentes kórképeket is képesek lehetünk felfedezni. Ez rendkívül fontos, hiszen így számos betegség esetén jelentősen javulhatnak az érintettek gyógyulási esélyei, sőt, a megfelelő óvintézkedésekkel elkerülhetővé válhatnak máskülönben aggodalomra okot adó szövődmények, komplikációk.
Betegségveszélyre figyelmeztethet a mesterséges intelligencia
E téren komoly előrelépéssel kecsegtet az úgynevezett okoslelet megjelenése. Egy új fejlesztésről és szolgáltatásról van szó, amely a mesterséges intelligenciát hívja segítségül a laborleletek mélyebb értelmezéséhez. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Nos, amikor laborvizsgálatot végeztetünk, kezelőorvosunk a kapott értékeket áttekintve ítéli meg, hogy abban látható-e olyan eltérés, amely potenciálisan ellentmond a normál élettani funkcióknak, magyarán amely kóros folyamatokra hívja fel a figyelmet. Valamelyest ettől eltérő elven működik az okoslelet, amely egy gigantikus, mintegy százezer beteg anonim egészségügyi adatbázisára támaszkodva tud statisztikai alapon kockázatbecslést végezni összesen tizennégy különböző betegségcsoportra vonatkozóan. A laborértékek alapján a mesterséges intelligencia nagy hatékonysággal képes kimutatni olyan mintázatokat, amelyekből kirajzolódik, ha valószínűsíthető, hogy egy-egy adott betegség fennáll az érintettnél.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a technológia nem a klinikai kémiai szakirodalom, illetve a referenciatartományoktól való eltérések alapján hoz létre kockázatbecslést. Ehelyett azokat a hasonlóságokat kutatja, amelyek az adott páciens laborlelete és több tíz- vagy százezer más beteg eredményei között mutatkoznak meg. Így aztán előfordulhat olyan helyzet is, amikor a laborleleten nem látható egyetlen paraméter kapcsán sem számottevő eltérés, a mesterséges intelligencia mégis magas kockázati értéket rendel valamely betegségcsoport lehetséges fennállása mellé. Hasonlóképpen ennek ellenkezője is megeshet, amikor több referenciatartománytól eltérő paraméter esetén sem jelez rizikót a szoftver. Érdemes leszögezni, hogy az okoslelet nem diagnózist állít fel, pusztán egy igen komplex statisztikai elemzés révén a lehetséges veszélyekre figyelmeztet, illetve akár olyan egészségügyi problémákra mutathat rá, amelyek máskülönben rejtve maradnának. Nagyon fontos tehát, hogy ne vonjunk le messzemenő következtetéseket önmagában az okoslelet nyújtotta tájékoztatásból, de mindenképpen egyeztessünk róla kezelő- vagy háziorvosunkkal.
Milyen betegségekről árulkodik az okoslelet?
Ahogy bármilyen más diagnosztikai eljárás, úgy az okoslelet kockázatelemzése sem tévedhetetlen. Egyes esetekben a vizsgálat fals pozitív vagy fals negatív eredményt hozhat, azaz tévesen betegnek vagy egészségesnek mutathatja a vizsgált pácienst. Mindazonáltal a technológia diagnosztikus pontossága különféle tesztek tanúsága szerint 90 százalék feletti. Egyszersmind fontos hozzátenni, hogy elsősorban a fals negatív eredmények elkerülésére törekszik, ami viszont értelemszerűen a fals pozitív eredmények statisztikai valószínűségének emelkedésével jár. Egy szó, mint száz, az egészségmegőrzés szempontjából nyilvánvalóan a kevésbé rossz lehetőség, ha egy vizsgálati alanynál tévesen merül fel egy betegség gyanúja, mintha egy valóban fennálló veszély nem kerülne a felszínre, hamis biztonságérzetet keltve.
Az okoslelet ma tizennégy betegségcsoportra vonatkozóan végez kockázatbecslést, elsősorban krónikus betegségekre. E körbe tartoznak pajzsmirigybetegségek, a cukorbetegség különböző formái, májbetegségek, gyulladásos bélbetegségek, tápanyaghiányból fakadó és egyéb okokból eredő vérszegénységtípusok, immunológiai zavarok, szisztémás autoimmun betegségek, zsíranyagcsere-rendellenességek, epe- és hasnyálmirigy-betegségek, vesebetegségek, szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatos betegségek, továbbá számos nehezen felismerhető, ritka kórkép. A leleten e betegségcsoportok fennállásának kockázatát egy százalékos érték, valamint egy ötfokú (zöldtől sárgán át pirosig terjedő) skálát alkalmazó színezés jeleníti meg. Az első két kategória (zöld és sárgába hajló zöld) a negatív, az utolsó kettő (narancssárga és piros) az pozitív eredmény megfelelője, míg a középső sávba eső sárga színezés a kettő közötti, statisztikailag bizonytalan állapoté. A százalékos érték pedig azt mutatja meg, hogy a hasonló laborleleteket produkáló klinikai páciensek hány százalékánál állapítottak meg valamilyen betegséget az adott kategóriában. Egy 50 százalék feletti kockázat májbetegségekre azt jelzi, hogy hasonló laborértékek mellett az emberek több mint felénél májbetegség állt fenn a háttérben.
Ez is érdekelhet
Összességében tehát az okoslelet egy értékes kiegészítője a hagyományos, referenciatartományon alapuló laborleleteknek. Egyes esetekben pedig statisztikai alapon olyan egészségügyi kockázatokra figyelmeztethet, amelyekre máskülönben talán nem derülne fény, illetve csak előrehaladottabb stádiumban válnának felismerhetővé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
