Az elmúlt években számos szomorú statisztikai adat a magyarok rossz egészségi állapotára hívta fel a figyelmet: nagy arányban okoz nálunk gondot az elhízás, de kiemelkedően sok áldozatot szednek bizonyos szív- és érrendszeri betegségek, illetve daganatok is. Gyakori az is, hogy a páciensek csak akkor jutnak el orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, ami a kezelés lehetőségeit is leszűkíti. Ezért lehetnek kulcsfontosságúak a különböző szűrővizsgálatok, amelyek segítségével a bajt még annak gyökerénél, gyakran a tényleges tünetek jelentkezése előtt elcsípik.
Tapasztalatok alapján ezekre a szűrésekre nagyobb arányban látogatnak el a nők, míg a férfiak sokszor a büszkeségtől is hajtva elkerülik az orvost. Pedig hiába érezhetik magukat még a negyvenes éveikben is erősnek és élettel telinek, ebben az életkorban már számos komoly betegség előfordulási gyakorisága megnövekszik.
A középkorú férfiak csaknem fele küzd krónikus betegséggel
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2019-ben végzett Európai lakossági egészségfelmérés magyar adatait felhasználva megállapította, hogy a magyarok ugyan egyre nagyobb arányban elégedettek az egészségükkel, mégis rengetegen küzdenek valamilyen mértékű betegséggel. A lakosság 48 százaléka számolt be arról, hogy van valamilyen krónikus, minimum 6 hónapja fennálló, vagy vélhetőleg a későbbiekben legalább ugyanennyi ideig tartó betegsége.
A krónikus betegek aránya az életkorral párhuzamosan emelkedik: a 15-17 évesek egyötödének, a 65 évesek és annál idősebbek körében pedig már 77 százaléknak volt krónikus, hosszantartó egészségi problémája. A 35 és 65 közötti korcsoportban a férfiak 47,3, illetve a nők 48,1 százaléka küzd tartósan valamilyen betegséggel. Míg azonban a nők természetesebbnek veszik, hogy szűrővizsgálatokra járnak, addig a férfiak körében ez egyáltalán nem olyan egyértelmű, így a betegségükre sokszor túl későn derül fény.
Ezek a legfontosabb szűrések férfiaknak 40 felett
Az egészségfelmérés eredményei szerint a magyarok körében a leggyakoribb krónikus betegség a magasvérnyomás-betegség, amelyben majdnem minden harmadik magyar (a férfiak 29 és a nők 33 százaléka) szenved. Főképp negyvenéves kor felett javasolt rendszeresen ellenőrizni vérnyomásunkat, amelynek emelkedett szintje az agyi katasztrófák, a szívbetegségek és a veseelégtelenség elsődleges kockázati tényezője. Évente hasznos lehet egy teljes labor-, vagyis vér- és vizeletvizsgálat is, amely általános képet adhat egészségi állapotunkról, és komoly betegségek veszélyeire hívhatja fel a figyelmet.
Mivel a különféle szívbetegségek kialakulásának veszélye ebben az életkorban már jelentősen megnőhet, mindenképpen javasolt évente elvégeztetni egy EKG-t és egy mellkasi röntgent. A nyaki erek vizsgálata a férfiaknál szintén javasolt, amely ultrahangos módszerrel történik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kiemelt fontosságúvá válnak bizonyos rákszűrések is, hiszen számos daganat kialakulásának megnő a veszélye ettől az életkortól. A vastagbélrák és a prosztatarák szűrését is érdemes 1-2 évente elvégeztetni, utóbbira a prosztatában termelődő fehérje, az úgynevezett PSA szintje is utalhat. A bélrendszeri polipokból úgynevezett kolorektális daganatok is kialakulhatnak, a kolonoszkópia segítségével viszont ezeket az elváltozásokat is időben felfedezhetjük. Ha valamelyik közeli hozzátartozónkat érintette az említett daganatok egyike, kiemelten fontos, hogy rendszeresen részt vegyünk ilyen szűrővizsgálatokon.
Ez is érdekelhet
Magánszolgáltatóknál elérhetőek speciálisan erre a korcsoportra kialakított szűrőcsomagok is, amelyekkel az orvosok átfogó képet nyerhetnek a páciensek egészségi állapotáról. Ezek a vizsgálatok felmérik a többi között a vérképző rendszer és az ionháztartás állapotát, a csontozat egészségét és a szervezet legfontosabb enzimeinek működését is. Segítségükkel képet kaphatunk a pajzsmirigy állapotáról, a szív- és érrendszeri rizikófaktorokról, illetve jelezhetik a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat.
