A fogamzóképes korú nők mintegy 7-15 százalékát érintő PCOS változatos tüneteket produkáló, egész szervezetet érintő kórkép. A gyakran inzulinrezisztenciával és pajzsmirigyproblémákkal is társuló betegségre jellemző a komplex hormonális- és anyagcserezavar, valamint a női nemi ciklus felborulása. A PCOS kialakulásának pontos okai nem ismertek, de környezeti, életmódbeli és genetikai tényezők egyaránt hozzájárulhatnak.
A betegség tünetei közé tartozhat a megnyúlt női ciklus – vagy akár a peteérés és a menstruáció teljes elmaradása – a petefészek megnagyobbodása, valamint a felszínén megjelenő, apró gyöngysor-szerűen elhelyezkedő ciszták. Szintén PCOS-re utalhat a fokozott szőrösödés az arcon és a mellkason, a zsíros, pattanásos bőr, a haj elvékonyodása, a haskörnyéki elhízás, illetve anyagcsere- és pajzsmirigyzavarok.
Prolaktin, androsztendion, DHEA-S, ösztradiol, AMH, FSH, LH
A diagnosztizálás fontos része a laboratóriumi vizsgálat, amelyet PCOS gyanú esetén, a menstruációs ciklushoz kötötten érdemes elvégezni. A ciklus 3-5. napján vizsgálható az androsztendion és a DHEA-S értéke: míg az előbbi mennyiségéből a petefészek esetleges rendellenes működésére lehet következtetni, a DHEA-S egy olyan androgén hormon, amely túltermelődése a nőknél a menstruáció elmaradását, és a férfias jelleg kialakulását okozhatja. A levett vérből megvizsgálják a tesztoszteronszintet, valamint a tejelválasztást stimuláló prolaktin szintet is, amely alapvetően a terhesség és a szülés után mutat magasabb értéket. Ez a két érték PCOS esetén is megemelkedhet.
Több egyéb hormon diagnosztizálásával együtt, a laborvizsgálat része az LH hormon értékének ellenőrzése is, amely feladata a sárgatestek serkentése az ovuláció kiváltása érdekében: emelkedett értéke elégtelen működést mutathat. Érdemes továbbá megemlíteni az AMH hormon és az FSH tüszőérlelő hormon vizsgálatát. Az AMH hormon mennyiségéből a termékenység időszakának hossza következtethető ki, és akkor utal PCOS-re, ha az értéke jelentősen megemelkedik, az FSH hormon esetében pedig a csökkent szint jelezheti a problémát.
Progeszteron
A ciklus 21. napján vizsgálható a progeszteron, amely nemcsak a terhesség létrejöttében és fenntartásában játszik fontos szerepet, hanem a menstruációs ciklus szabályozásában is; a vérvizsgálat során a koncentrációjából a tüszőrepedésre lehet következtetni. Az ösztrogén hormonok típusába tartozó, tüszőtermelő ösztradiol szint pedig azért lehet érdekes a vizsgálat során, mivel ennek alacsonyabb értéke szintén felvetheti a PCOS gyanúját.
Pajzsmirigy és anyagcsere-funkciók
A szindróma kivizsgálásának része a pajzsmirigyserkentő TSH hormon laboratóriumi vizsgálata is. A TSH az agyalapi mirigyben termelődik és a pajzsmirigy hormontermelését serkenti. PCOS esetén a szintje megemelkedhet, ami a pajzsmirigy alulműködését jelezheti. A laboratóriumi vizsgálat fontos része a vércukor-, az inzulin-, valamint a D-vitamin szintjének az ellenőrzése, hiszen a szindróma megléte esetén megfigyelhető az inzulinszint emelkedése, valamint a D-vitamin-szint csökkenése.
A lelet kielemzése minden esetben szakorvosi - nőgyógyász és endokrinológus – feladat, hiszen az értékeket nem csak önmagukban, hanem egymással összefüggésben, a klinikai tünetekkel is összevetve kell vizsgálni. Ahhoz, hogy a PCOS diagnózis megszülethessen kiegészítő vizsgálatok – például ultrahang – elvégzésére is szükség van. Amennyiben azonban bebizonyosodik az érintettség, a tünetek életmódváltással, illetve megfelelő terápiával sikeresen kezelhetőek. A korai diagnosztizálás azonban kulcsfontosságú lehet, hiszen a minél hamarabb megkezdett terápiával megelőzhető a cukorbetegség, a magas vérnyomás, illetve a meddőség kialakulása.