A szem színes részén, a szivárványhártyában található izmok szabályozzák a pupilla méretét. A pupilláink a körülöttünk lévő fény mennyiségének függvényében tágulhatnak vagy szűkülhetnek. Erős fényben összeszűkülnek, hogy ne kerüljön túl sok fény a szemünkbe, míg gyenge megvilágítás esetén a pupillák kitágulnak, hogy több fényt engedjenek be. A két pupillánk mérete között normál esetben is lehet különbség, illetve pupillánk például távolról közelre fókuszálás közben is változtatja méretét, beszűkül – idézte a Budai Szemészeti Központ közleménye Dr. Lendvai Zsanett szemész szakorvost.
A pupillák kitágulását sok minden okozhatja
1. Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek (antihisztaminok, allergia ellenes szerek, depresszió kezelésére használt gyógyszerek, hányinger, vagy görcsroham elleni szerek, a botulinumtoxin, vagy a Parkinson- kórban használt gyógyszerek) módosítják a pupilla tágulását okozó izmok működését.
2. Szemsérülés: A súlyos, áthatoló szemsérülés, vagy akár egy tompa trauma is károsíthatja a szivárványhártyát, ami nemcsak a pupilla tágulásával járhat, hanem szabálytalan alakúvá is teheti azt.
3. Agyi sérülés vagy betegség: A fejsérülés, a szélütés, vagy az agydaganat is hatással lehet arra, hogy a pupillák hogyan reagálnak a fényre. Ezek mindegyike kitágult pupillákat okozhat, ráadásul mindkét szem érintett lehet.
4. Szexuális vonzalom: Szexuális vonzalom során azért tágul ki a pupillánk, mert az idegrendszerünk stimulálódik és a szervezetünk számos hormont bocsát ki, köztük a dopamint, a noradrenalint és a szerotonint. Amikor ezek felszabadulnak, a pupillánk kitágul, még abban az esetben is, ha csak a fényképét nézzük a számunkra vonzó személynek.
5. Droghasználat: Számos kábítószer (amfetaminok, kokain, LSD, Ecstasy) használata szintén pupillatágulatot okoz, mely akár hosszú távon is fennállhat a szerhasználatot követően.
6. Jóindulatú, egyoldalú pupillatágulat: Olyan állapot, amely során csak az egyik szem pupillája tágul. Ez eltarthat néhány percig, de akár napokig is, mígnem a pupilla kezelés nélkül visszatér normál méretéhez és működéséhez. Ez az érintett pupilla összehúzó izomzatának alulműködéséből vagy a pupillát tágító izom túlműködéséből adódhat. Az állapot gyakran homályos látással, fejfájással és szemfájdalommal társul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor orvoshoz kell fordulni
Számos oka lehet tehát annak, ha a pupilla kitágul, és az esetek többségében ez nem jelent problémát. Lehet azonban súlyos betegség kísérő tünete is, így a hirtelen észlelhető, indok nélkül kitágult pupillát sürgősen ki kell vizsgáltatni, lehetőleg szemész szakorvossal.
Ez is érdekelhet
Ha az egyik, vagy mindkét pupilla kitágult, és egyéb tünetek is fennállnak, például lógó szemhéj vagy kettőslátás, a lehető leghamarabb forduljunk orvoshoz. Ilyen esetben a szemészeti vizsgálaton túl kiegészítő neurológiai vizsgálatra, képalkotó vizsgálatra is szükség lehet – emeli ki Dr. Lendvai Zsanett.
