A szemhéj elsősorban a szem védelmét szolgálja. A külső felszínét bőr, míg a belsőt nyálkahártya (kötőhártya) borítja. A felső szemhéjban található rugalmas porchoz tapadnak a szemhéj mozgását befolyásoló izmok. A szemhéjak szélén elhelyezkedő szempillák szintén a szemet védik. A szemhéjat belülről borító nyálkahártyában folyamatosan termelődik a könnyhöz hasonló váladék, mely folyamatosan - a pislogások alkalmával - vékony filmréteggel vonja be a szemünket, megakadályozva ezzel a kiszáradását.
Mi a monokli?
Mivel a szemhéj kötőszövete igen laza, vérerekkel viszont sűrűn behálózott, minden sérülés - még a legapróbb is - látványos elváltozást okozhat benne. Az ödéma, azaz a szemhéj duzzanata időnként olyan súlyos lehet, hogy még a szem kinyitását is meggátolja. Sok minden okozhatja a vesebetegségektől a vitaminhiányon keresztül a rovarcsípésekig vagy az allergiás reakciókig. A szemet érő ütések nemcsak duzzanatot okozhatnak, de csúnyán elszíneződő bevérzéseket is. Ilyenkor a szemhéj lilás, majd sárgás-kékessárgás árnyalatúvá válik. A bevérzés azonban a legtöbbször nyomtalanul felszívódik, és csak a monokli kellemetlen emléke marad meg. Bevérzést azonban nemcsak trauma, de a vérképzőrendszer betegségei vagy vitaminhiányos állapotok is okozhatnak.
Gyulladt és viszket: az árpa
A leggyakoribb szemhéjprobléma az úgynevezett árpa. Ez nem más, mint a szemhéjszéli faggyúmirigyek gyulladása . A jégárpa esetén a felső szemhéjon található faggyúmirigyek elzáródnak, a termelődő mirigyváladék nem tud kiürülni, fájdalmas, nyomásra érzékeny duzzanatot okoz. A jégárpa tokjának eltávolításával általában viszonylag gyors és könnyű a gyógyulás. Az akut árpa lehet külső vagy belső. Az előbbi esetben a szemhéjszéli módosult faggyúmirigy gyullad be, míg az utóbbinál a belső szemhéjon találhat verejtékmirigyek záródnak el. A külső árpánál a váladék a szemhéj széle felé tör át, míg a belsőnél a kiürülő genny a kötőhártya felé tisztul. Mivel az árpát gyakran okozza bakteriális fertőzés, a gyógyulásban - a párakötésen, borogatáson kívül - az antibiotikumos kezelés lehet a segítségünkre.
A szemhéj elváltozásai
A szemhéjaknak többféle hibás pozíciója lehetséges, melyeknek oka kereshető a genetikában, sérülésekben, betegségekben, de időnként az időskori kötőszöveti lazulásban, az idegek bénulásában vagy az izmok gyengülésében is. A legtöbb szemhéj-elváltozás műtéti úton jól kezelhető.
A befelé forduló szemhéj (entropium) esetén a legnagyobb problémát a szaruhártya felé forduló pillák jelenthetik. Ezek minden pislogásnál "végigdörzsölik" a szem felületét, állandó fájdalmat, hegesedést okozhatnak.
A kifelé forduló szemhéj (ektropium) szintén gyakori zavar, melynél a könny nem a "normál" útvonalán csorog a szembe, hanem kifolyik onnan.
A szemhéjcsüngés (ptosis) oka a szemhéjemelő izom gyengesége, alulműködése, esetenként idegsérülés is lehet. Mivel a szem nyitása nehézkes vagy lehetetlen, könnyen vezethet a látás gyengüléséhez. Műtéttel orvosolható.
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!