"A száraz szem a szemfelület több kiváltó tényezőn alapuló betegsége, amelyre a könnyfilm egészséges állapotának elvesztése jellemző. A kórképet szemészeti panaszok is kísérik, amelyek kialakulásában a könnyfilm instabilitása és hiperozmolaritása, a szemfelszín gyulladása és sérülése, illetve idegi rendellenességek egyaránt szerepet játszanak." Az idézett definíciót a világ vezető szemegészség-edukációs társasága, a TFOS publikálta 2017-es átfogó jelentésében, amelyben a szervezet egyebek mellett felsorolja a szemszárazság legerőteljesebb rizikófaktorait, köztük háttérbetegségeket, illetve genetikai, életmódbeli és környezeti tényezőket.
Számítógépek és problémás épületek
A kor előrehaladtával például növekszik a szemszárazság előfordulása, valamint elmondható, hogy a probléma nagyobb arányban jelentkezik nők körében és a mongoloid rasszba tartozóknál. Természetesen ezeken a tényezőkön nem lehet változtatni, akadnak ugyanakkor életmódbeli elemek, amelyekre némi tudatossággal képesek lehetünk hatást gyakorolni. Ilyen a számítógépek és egyéb elektronikai eszközök képernyői előtt töltött idő lehető legminimálisabbra szorítása, továbbá az egészséges használatra vonatkozó javaslatok maradéktalan betartása a kontaktlencse-viselés során. Szemünk egészségével kapcsolatban szintén fontos a környezetünk levegőjének minősége, hiszen a légszennyezettség éppúgy hozzájárulhat a szemszárazság kialakulásához, mint a túlzottan alacsony, 40 százalék alatti relatív páratartalom .
E ponton érdemes szót ejteni egy kevésbé közismert kockázati faktorról, az úgynevezett betegépület-szindrómáról (sick building syndrome, SBS), amely egyebek mellett kiválthat koncentrációs zavarokat, fáradtságot, fejfájást, szédülést, émelygést, náthaszerű panaszokat, végül, de nem utolsósorban pedig bőr- és szemszárazságot, illetve -viszketést is. A tünetegyüttes jellemzője, hogy bár az érintettek jól körülírható akut szimptómákat tapasztalnak, azok pontos kiváltó oka nem azonosítható be, ezzel együtt a tünetek fellépése látszólag egy adott épülethez, illetve az abban eltöltött időhöz kapcsolható. A kórkép lehetséges okai között tartják számon a nem megfelelő szellőztetést, a külső vagy beltéri forrásból származó kémiai szennyezőanyagokat, a biológiai szennyeződéseket, beleértve a baktériumokat, vírusokat, gombákat és növényi polleneket, valamint az elektromágneses sugárzást és a munkahelyi stresszt.
A helyes táplálkozás fontossága
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint számos más testi folyamatra, a szaru- és kötőhártyát nedvesen tartó könnyfilm termelődésére is jelentős kihatással van az étrendünk. Gondot okozhat az A-vitamin hiánya, szerencsére azonban ezt a vitamint szervezetünk képes elraktározni, illetve provitaminjaiból akár maga is elő tudja állítani. A hiányállapot kockázata így elsősorban szegényes, kiegyensúlyozatlan táplálkozás mellett áll fenn. A legjobb A-vitamin-források között említhető a máj, a tojássárgája, a tej és tejtermékek, előanyagait pedig nagy mennyiségben tartalmazza a sárgarépa, a kelkáposzta, a paraj, a sütőtök, a kajszibarack és a sárgadinnye. Ugyanígy fontos továbbá, hogy szervezetünket kellő mennyiségű omega-3 zsírsavval és egyéb telítetlen zsírsavakkal lássuk el, illetve e téren is elengedhetetlen a megfelelő folyadékpótlás.
Jelentésében a TFOS kevésbé jelentős rizikófaktorként ugyan, de megemlíti többek között a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a bőratkák okozta ártalmakat, valamint a multivitaminok és szájon át alkalmazható fogamzásgátlók szedését. Bizonyos gyógyszerek viszont kifejezetten gyakran okoznak zavart a könnytermelésben mellékhatásként, így olyan sűrűn alkalmazott készítmények is kiválthatják a panaszt, mint az antihisztaminok, az antidepresszánsok, a szorongásoldók és a béta-blokkolók. Mi több, akár szemcseppek is előidézhetik a szem szárazságát, különösen a tartósítószert, például benzalkónium-kloridot tartalmazó termékek.
Ez is érdekelhet
A szem szárazsága esetén égő, szúró érzést, szemfáradtságot, a szemek kivörösödését, illetve fényre való érzékenységet is tapasztalhatunk. Ezeket a panaszokat megfelelő életmódbeli változtatásokkal sok esetben hatékonyan enyhíthetjük, elhúzódó vagy rendszeresen visszatérő panaszok esetén érdemes lehet ugyanakkor szakorvost felkeresni, aki segíthet megtalálni a számunkra leginkább előnyös kezelési módot.
