Chip a szembe?

Óriási jelentőséggel bír egy vak ember életében, ha a teljes sötétség után hirtelen a homály birodalmában találja magát: szépen lassan újra fel tudja ismerni a fényforrások irányát, meg tudja különböztetni az almát a ba­nántól, illetve elmosódottan bár, de elkezdi újra érzékelni az őt körülvevő tárgyi világot. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, Miika Terho és 15 társa legalábbis ilyen és ehhez hasonló tapasztalatokról számolt be egy speciális, retina-implantátumokkal zajló vizsgálat résztvevőjeként.

"Időbe telt, amíg megtanultam látni, de a chip beültetése után napról napra, óráról órára egyre többet láttam. A legnagyszerűbb érzés az volt, amikor az előttem levő tárgyakra tudtam már fókuszálni. Később meg tudtam mondani, hogy ki az, aki magasabb, ki az, aki alacsonyabb körülöttem, még ha az arcokat nem is láttam tisztán" - mondta Miika Terho.

A finn férfit még 2010 októberében hívták meg vendégként a Látás Világnapján a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájára, ahol a szakemberek egyúttal azt is bejelentették, hogy a szóban forgó szubretinális (retina alatti) chip beültetését kísérleti jelleggel hazánkban is megkezdik.

Egy ösztöndíjjal kezdődött

A vizsgálatokba a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán kívül több klinika is bekapcsolódik: a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás, illetve a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika is részese annak a tudományos munkának, amely párhuzamosan zajlik az angliai és az olasz vizsgálatokkal. "Régóta érdekelnek a retina-implantátumok, erről kezdtem el írni a PhD-dolgozatomat. Ennek kapcsán mentem ki ösztöndíjasként Németországba, és igyekeztem bekapcsolódni egy ottani munkacsoport kutatásaiba. Miután hazajöttem, témavezetőmmel, Süveges Ildikó professzor asszonnyal úgy gondoltuk, hogy a témát érdemes lenne itthon is folytatni. Az ötletet a Szemészeti Klinika igazgatója, Németh János professzor, illetve Roska Tamás akadémikus is támogatta" - kezdi a történetet dr. Kusnyerik Ákos, aki a Magyar Bionikus Látásközpontban zajló retina-implantátumos vizsgálatok koordinátora. Mint mondja, a németekkel való tudományos kutatási együttműködés 2010 októberére jutott el abba a fázisba, hogy a műtétekhez elkezdhettek betegeket is toborozni, amelyekből az első öt beavatkozást ingyen végzik el a kiválasztottakon.

3x3 milliméter

Hogy milyen innovációról is van szó? Az ún. retina-implantátum a különféle betegségek következtében károsodott ideghártyát igyekszik pótolni, hiszen pontosan olyan elven működik, mint a retina érzékelő sejtjei. Szerte a világon többféle implantátummal kísérleteznek, melyek közül az egyik legígéretesebb a látóhártya alatti implantátum, amely Zrenner professzor és németországi munkacsoportjának fejlesztése. Ez egy kb. 100 µm vastag és mindössze 3x3 milliméteres lapocska, melynek a "lelke" egy 1500 fotocellából álló chip. Minden egyes fotocellája úgy reagál a fényre, hogy azokat elektromos impulzusokká alakítja, és egészen apró elektródákon keresztül vezeti az áramot a felette levő ép idegsejtekhez.

Nagy műtét, teammunka, utánkövetés

Az apró szerkezet olyan felnőtt betegek szemébe ültethető be, akik a látásukat az elmúlt években vesztették el az ideghártya károsodása miatt. Mint azt Németh János professzor, a Szemészeti Klinika igazgatója a HáziPatika.com kérdésére elmondta, a 6-8 órás beavatkozás a hallókészülékek beültetéséhez hasonlóan a fül-orr-gégészek közreműködésével kezdődik, majd az egyedileg legyártott lapocska végül több orvosi team részmunkájával kerül a helyére.

Eddig mind a műtétek, mind pedig a sebgyógyulás szövődménymentesen zajlott a résztvevőknél, és az eredmények is rendkívül kielégítők. "A műtét utáni első hét leginkább mérnöki munka, hiszen az implantátumot programozni kell, be kell állítani az áramerősséget, az impulzusszámot és több más paramétert is a páciens közreműködésével. Ezután jön a tényleges használat, és hetente egy napon át vizsgálatokat végzünk. A teammunka során folyamatosan jelen van a pszichológus, a pszichiáter, a szemész, az elektromérnök és a fiziológus, azaz ez nemcsak a beteg tanulási folyamata, mert tapasztalatai a mi további munkánkat segítik apró lépésekben" - magyarázza a klinika igazgatója.

A magyar csapat is részt vett az algoritmus kifejlesztésében, amely arra a kérdésre adja meg a választ különféle paraméterek figyelembe vételével, hogy egyénre szabva hova is kell helyezni az implantátumot, hogy az a lehető a legtöbb információ átadásával működjön.

Diagnózis: farkasvakság - várják az érintetteket

Akiket most mégsem találnak alkalmasak, azoknak sem kell elkeseredniük, hiszen ez nem jelenti azt, hogy teljesen ki vannak zárva minden lehetőségből. A központban folyamatosan figyelemmel kísérik a szakterületen elérhető fejlesztéseket, amelyekről minden érdeklődőt tájékoztatnak, és igény esetén regisztrálnak. Web: A vizsgálatokra ősz óta már több százan jelentkeztek a klinikán. "A toborzás során a legalkalmasabbakat keressük, akiknél várhatóan a lehető legjobb eredmények érhetők el, és akik átérzik, felvállalják ennek a beavatkozásnak az újdonságát, akik hajlandóak megtanulni egy új látásélményt" - mondja dr. Németh János, és felsorolja a legfontosabb kritériumokat, amik szükségesek a műtétre való alkalmassághoz. - "A feltétel, hogy a diagnózis ez az öröklődő szembetegség, a farkasvakság (retinitis pigmentosa) legyen. Ha ez igazolódott, akkor végzünk egy részletes szemészeti vizsgálatot. Fontos, hogy a páciens általános állapota jó legyen, hiszen ki kell bírnia egy hosszú altatást. Szerencsés, ha nincsenek más szemészeti társbetegségei sem."

Ez is érdekelhet

egészségmegőrzés ősszel

Ezeket a vizsgálatokat végeztesd el ősszel

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

Vizsgálat, nem kész termék

Mivel még nagyon kevés beültetés történt, a szakemberek minduntalan igyekeznek hangsúlyozni a beavatkozások kísérleti jellegét, melyek sikere számos körülménytől függ. És hogy mit hoz a jövő? Fejlesztenivaló természetesen még akad bőven, mindenesetre az eddigi adatok reménykeltők, a betegek pedig itthon is nagyon együttműködők. Az érdeklődés nagy, a tapasztalatok folyamatosan gyűlnek, a látáskutatással és klinikai szemészettel foglalkozó szakemberek pedig világszínvonalú beavatkozásokra készülnek itthon, a Tömő és a Mária utcában. Szerénykedésre semmi ok: biztosan fogunk még hallani róluk.