Nem elég, hogy a tüneteitől szenvedünk, még az ellentmondó és gyakran hibás kezelési tanácsok között is rendet kell tennünk! Egy csokorba gyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket az allergiáról.
A széna a hibás!
A légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is emlegetjük. Ennek eredete Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy a széna okozza: innen kapta a nevét. Azóta már tudjuk, hogy vélhetően nem maga a széna, hanem sokkal inkább a közte megbújó penészgomba-spórák okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést, a szénanátha elnevezés azonban fennmaradt és napjainkban is használatos összefoglaló név a pollenallergia tüneteire.
Majd elmúlik!
Sokan úgy gondolják, hogy az allergia átmeneti állapot, amely nem igényel különösebb kezelést, mert idővel magától is elmúlik. Szezonális allergia esetén, ha panaszainkat egy adott allergén növény pollenjei okozzák, a virágzását követően természetesen nem jelentkeznek majd a tüneteink. A következő évben azonban számíthatunk rá, hogy ugyanabban az időszakban újra megjelennek, kezelés nélkül pedig idővel egyre erősebb tünetetek, újabb allergiák és szövődményként asztma is kialakulhat.
Ráér a gyógyszer!
Nem, nem ér rá! Erről dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa beszélt: ha valaki diagnosztizált allergiás beteg - allergia vizsgálat kimutatta, hogy pontosan mire allergiás - az tudja, hogy az allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Persze figyelni kell az aktuális pollenjelentést is, mivel ez az időpont az aktuális időjárás függvényében módosulhat. Ne várjuk meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, hogy tüneteink jelentkeznek. A gyógyszereket a pollenszórás kezdetekor kell elkezdeni használni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.
A megoldás: párásítás
A párásítás általánosságban jótékony hatású, ám túlzott alkalmazás esetén ellentétes következményei lehetnek. A 60 százalék feletti relatív páratartalom ugyanis kedvez a házi poratka szaporodásának, így fokozódnak az atkák által kiváltott allergiás panaszok.
Idős korban már nem fenyeget az allergia
A szakértők szintén a tévhitek közé sorolják azt a közkeletű elképzelést, mely szerint idős korban már nem fenyeget az allergia kialakulásának veszélye. A hatvanéveseknél vagy idősebbeknél is megjelenhet a túlérzékenység valamilyen allergénre. Ráadásul ilyenkor fokozott a veszély, hogy az érintettek tüneteit valamilyen más betegségnek tulajdonítják, így később tárják fel a valós okokat, és kezdik meg a kezelést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rövid szőrű házi kedvenc nem okoz allergiát
Számos szőrös, vagy tollas állat képes az arra érzékenyekből allergiás reakciót kiváltani. Az állatok nyálában, vizeletében, ürülékében található fehérjék, a bőrmirigyek váladéka vagy apró, elhalt hámsejtek mind allergizálhatnak. A lakásban tartott állat szőrének hosszúsága tehát inkább csak a takarítás, és nem az allergia megelőzésének szempontjából lényeges szempont.
Kalciummal az allergia ellen
Régóta elterjedt tévhit, hogy allergiás reakció esetén, bőrkiütésre, viszketésre vagy méh/darázscsípés után kalciumot kell inni. A valóság azonban az, hogy a kalcium allergiára nem használ.
Allergiás reakció során hisztamin szabadul fel a szervezetben. Ez okozza az orrfolyást, orrviszketést többek közt, a bőrben pedig a viszkető érzést. Ezeket a kellemetlen tüneteket antihisztamin tartalmú készítményekkel tudjuk enyhíteni, nem pedig kalciummal.
– mondta Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa
