A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) nem őshonos Európában, azonban Észak-Amerikából behurcolva a 18. század végétől szerte a kontinensen megjelent. Mint az a Bécsi Orvostudományi Egyetem korábbi közleményében olvasható, a gyomnövény különösen gyakorivá vált napjainkra a franciaországi Rhône-völgyben, Észak-Olaszországban, Horvátországon és Magyarországon. Virágzása hagyományosan augusztusban kezdődik, de ahogy a klímaváltozás hatására emelkedik a hőmérséklet, a parlagfűszezon is hosszabbá válik, illetve egyre északabbra tolódik a gyom elterjedése. Egyetlen szál parlagfű mintegy egymilliárd pollent is a levegőbe szórhat, amelyek aztán a szél közvetítésével több ezer kilométert vándorolhatnak.
A parlagfű-allergia jelei
A nyár végére tehát igencsak magas koncentrációban lehet jelen a parlagfű pollenje a levegőben, amelyet belélegzünk. És ha belélegeztük, bizony könnyen allergiás reakciót provokálhat. A legjellemzőbb tünet a szezonálisan, a parlagfű virágzásának idején visszatérően jelentkező szénanátha: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, az orr-, a szájpadlás és a torok nyálkahártyájának viszketése. Jellemző továbbá a szemek érintettsége. Az allergiás kötőhártya-gyulladás következtében erős könnyezés, szemviszketés, a szemek vörössége léphet fel, illetve a szemhéj is duzzadt lehet. Mindez az éjszakai pihenést is érthetően nagyban megnehezíti, így nem meglepő, hogy a parlagfű-allergia sokaknál fáradtsághoz, kialvatlansághoz vezet.
Amennyiben tüneteink alapján felmerül az allergia gyanúja, mindenképpen érdemes allergológus szakorvost felkeresni. Nem szabad félvállról venni a panaszokat, hiszen azok hónapokra meghatározhatják életminőségünket, valamint megfelelő kezelés nélkül hosszú távon egyéb allergiák és akár asztma is társulhat hozzájuk. Ezenkívül sok vesződséget és pénzt megspórolhatunk azáltal, ha szakemberre bízzuk a diagnózis felállítását és a kezelési terv összeállítását ahelyett, hogy saját fejünk után menve próbálkoznánk mindenféle módszerrel megoldani a problémát. Allergiaszezonban a parlagfű-allergia kimutatására laboratóriumi vérvizsgálattal van lehetőség, míg szezonon kívül bőrpróbát, úgynevezett Prick-tesztet végezhet az orvos.
Hogyan kezelhető a parlagfű-allergia?
Ha beigazolódik a parlagfű-allergia gyanúja, rövid távon a tünetek mérséklése jelenthet kiutat. Egyrészt ennek része lehet a gyógyszeres kezelés antihisztamintartalmú tablettával, orrspray és szemcseppel. Másrészt, mint általában az allergiák esetében, itt is fontos a panaszokat okozó allergén lehetőség szerinti kerülése. Persze pollenallergiáknál mindig nehézséget jelent, hogy az érintett allergén a levegőben száll, márpedig levegőt venni muszáj. Ezzel együtt akad néhány tanács, amelyet megfogadva csökkenthetjük a kitettségünket. Amint az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán szerepel, allergiásként pollenszezonban célszerű limitálni a szabadban töltött időt, és például a sportolást, mozgást a hajnali és esti órákra időzíteni. Szellőztetni is éjszaka és hajnalban érdemes, a lakásban pedig használjunk légszűrő berendezést. Fontos továbbá a gyakori portörlés, porszívózás, ruhamosás, ágyneműcsere és hajmosás. A mosott, tiszta ruhákat igyekezzünk zárt térben megszárítani.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján naponta frissülő pollenjelentés is elérhető. Magas pollenkoncentráció esetén mindenképpen ajánlott elővigyázatosnak lenni a fent említett védekezési módszerek révén. Lehetőség szerint ilyenkor kerüljük a parlagfűvel borított területeket, mint a gyomor napraforgósok, útmenti gyomos szegélyek. Hasonlóképpen nyaraláshoz is érdemes olyan úti célt választani, ahol alacsony a pollenkoncentráció: elsősorban a hegységekben, erdős területeken, tengerparton lehetünk biztonságban a parlagfű veszélyeitől.
Ami pedig a hosszú távú kezelést illeti, szintén allergológus felügyelete mellett jó eredményeket lehet elérni úgynevezett allergénspecifikus immunterápia segítségével. Mint azt korábban megírtuk, a deszenzibilizáló kezelés lényege, hogy az allergén tisztított kivonatát egyre növekvő dózisban juttatjuk a szervezetbe, így az immunrendszer lassanként hozzászokik, érzéketlenné válik vele szemben. A tünetek általában már az első évben enyhülni kezdenek a terápia hatására, idővel pedig akár teljes tünetmentesség is elérhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
