Akkor jön létre allergiás reakció, amikor az immunrendszer érzékenyen reagál bizonyos anyagokra, legyen szó ételről, pollenről, gyógyszerről vagy akár darázscsípésről. Az allergiás reakciót kiváltó anyagot allergénnek nevezzük. Sok allergén olyan mindennapi anyag, amely a legtöbb ember számára ártalmatlan, bármi lehet azonban allergén, ha az immunrendszerből speciális reakciót vált ki. Az immunrendszer egyik feladata, hogy elpusztítsa a szervezetben lévő káros anyagokat, allergia esetén pedig úgy reagál, mintha az adott anyag káros lenne, és megpróbálja azt elpusztítani. Ezek alapján tehát az allergia akkor alakul ki, amikor az ember immunrendszere túlreagál bizonyos anyagokat, amelyek egyébként általában ártalmatlanok.
Az allergiás reakció gyulladást és irritációt okoz, a konkrét tünetek azonban az allergén típusától függnek. Például allergiás reakciók jelentkezhetnek a bélben, a bőrön, az orrmelléküregekben, a légutakban, a szemben vagy az orrjáratokban. Az alábbiakban néhány kiváltó okot és az általuk okozott tüneteket mutatjuk be az allergiásoknál.
Por és pollen:
- orrdugulás,
- viszkető szem és orr,
- orrfolyás,
- duzzadt és könnyező szemek,
- köhögés.
Élelmiszer:
- hányás,
- duzzadt nyelv,
- bizsergés a szájban,
- az ajkak, az arc és a torok duzzanata,
- gyomorgörcsök,
- légszomj,
- viszketés a szájban,
- hasmenés.
Rovarcsípés:
- zihálás,
- jelentős duzzanat a csípés helyén,
- hirtelen vérnyomásesés,
- légszomj,
- nyugtalanság,
- csalánkiütés, vagy az egész testre kiterjedő, vörös és nagyon viszkető kiütés,
- szédülés,
- köhögés,
- szorító érzés a mellkasban.
Gyógyszerek:
- zihálás,
- kiütés,
- viszketés.
Mit tegyünk, ha allergiás reakciót észlelünk?
1. A szénanátha esetében használhatunk recept nélkül kapható helyi készítményeket a tünetek enyhítésére, mint például szemcseppet, orrspray-t, bőrtünetek esetén pedig kenőcsöt, illetve krémet. Ha a lokális kezelés nem elegendő, akkor gyógyszerszedés is szükségessé válhat a szezon idejére. Szteroidokat a szakemberek csak nagyon ritkán, súlyos vagy más terápiára nem reagáló esetekben alkalmaznak.
2. Gyógyszerek esetében, ha tényleg allergiáról van szó, a gyógyszer elhagyása után ezek a tünetek gyorsan megszűnnek, az orvos pedig valamilyen alternatívát javasol a betegségünk kezelésére.
3. A rovarcsípés-allergia esetén a viszketést és a duzzanatot antihisztamin tabletta szedésével enyhíthetjük. Szükség szerint fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszer is alkalmazható. Külsőleg segíthetnek a hűsítő hatású krémek, valamint a jegelés.
4. Az ételallergia kezelése a panaszt okozó étel elhagyásából áll. Sajnos ebben az allergiában nem ismert olyan gyógyszer, amely az allergiát okozó élelmiszer további fogyasztását lehetővé tenné. Az ételallergia kezelésénél éppen ezért nagyon fontos a pontos kivizsgálás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vizsgálatok és diagnózis
Ha allergiára gyanakszunk, akkor nem lehet megúszni vizsgálatok és orvos nélkül a diagnózis felállítását, mert a kezeléshez pontosan kell azonosítani, mi okozza az allergiás reakciót.
Az allergének megállapítására többféle vizsgálat is létezik. A vérvizsgálat során az immunrendszerben lévő, specifikus allergénekkel szembeni IgE-antitestek szintjét mérik. A bőrszúrásos tesztek esetén pedig kis mennyiségű lehetséges allergént juttatnak a bőr alá, és ha a bőr viszket, vörös vagy duzzadt lesz, akkor az adott allergén lehet a probléma kulcsa. Illetve létezik már az úgynevezett multikomplex allergiateszt is, ami egy új nanotechnikai módszer, amelynek segítségével a laborban dolgozó szakemberek egyre apróbb elemek vizsgálatát végzik, ami egyre pontosabb, megbízhatóbb leletezést eredményez. Az egy vérvételből mintegy 300 allergént kimutató teszt arra is választ ad, hogy pollen- vagy ételallergiáról van-e szó, illetve kereszt- vagy rovarméreg-allergia okozza-e a panaszokat.
Ha pedig kiderül az allergia, akkor a kezelésének egyik legjobb módja az allergén elkerülése, de ez nem mindig lehetséges. Ezekben az esetekben orvosi kezelés, gyógyszer segíthet. Igaz ugyan, hogy az allergiát nem lehet megelőzni vagy gyógyítani, de a reakciót meg lehet előzni vagy a tüneteket kezelni, ha reakció lép fel.
