A szezonális allergiás tünetek megjelenését különböző növények virágpora, pollenek belélegzése okozza. Valakinél a nyírfa, a mogyoró, a pázsitfűfélék virágzása idején jelentkeznek a panaszok, de a legtöbben a parlagfű pollenszórásakor tapasztalják az allergiás tünetek megjelenését.
A pollenallergia tünetei mindenkinél másképp jelennek meg: van, akinek csak az év egy adott időszakában vannak visszatérő panaszai, amelyek hol gyengébbek, hol erősebbek. Másoknál viszont előfordulhat az is, hogy a pollenallergia minden előjel nélkül hirtelen jelentkezik, sok esetben igen komoly tünetekkel: kivörösödött szemekkel, erős torokviszketéssel vagy szénanáthával.
Éppen ezért a pollenallergiától szenvedőknek érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, amelyben sokat segíthet a pollennaptár ismerete.
Szeptemberben a parlagfű- és csalánfélék, valamint a pázsitfű- és ciprusfélék, tiszafafélék okozzák a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, azaz a szénanáthás tüneteket. Az ÁNTSZ jelentése szerint az útifű, a lórom, az ürüm és az alternaria is okozhat kellemetlen panaszokat az ősz első hónapjában.
Mit tehetünk?
A pollenallergia tünetei alapvetően két módon kezelhetők: tüneti és tartós kezeléssel. A tüneti kezeléshez tartoznak az allergia gyógyszerek: például antihisztamin tabletta, szemcsepp vagy szteroid orrspray. A viszketés csökkentésére antihisztamin tartalmú tabletta, az ekcémás plakkokra zsírozó kenőcsök, rövid ideig szteroid tartalmú kenőcsök javasoltak. Tartós kezelés például az immunterápia, de ezt csak kórházi háttér mellett lehet alkalmazni.
Az őszi allergiák esetén a nyáron jól alkalmazható zárt térben tartózkodás nem a legjobb tanács, mert az alacsony páratartalom a zárt terekben szintén az orrot és a tüdőt irritáló allergiás reakciókat erősítheti vagy provokálhatja. Az alacsony páratartalom ugyanis kiszárítja a nyálkahártyákat és így gyulladáshoz vezet, míg a hideg, száraz levegő miatt az orrnyálkahártya megdagadhat és orrfolyást eredményez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakemberek azért azt tanácsolják, hogy az otthoni páratartalmat igyekezzenek az érzékenyek megfelelő, 35-50 százalékos értéken tartani.
A lakás megfelelő tisztán tartásával is enyhíteni lehet a további irritáló részecskék - poratka ürüléke - hatását. Ezen túlmenően a szakértők azt tanácsolják, aki őszi szezonális allergiában szenved, az bírja még ki a panaszokat novemberig, akkor ugyanis a hideg idő véget vet az irritáló körülményeknek.
Egyre korábban kezdődik a szezon
A Népegészségügyi Központ legfrissebb felmérése szerint egyre korábban kezdődik az allergiaszezon.
„Megállapíthatjuk, hogy a 20 év alatt folyamatosan korábbi időpontra tolódik a szezonkezdet, természetesen évenkénti ingadozásokkal. 20 év átlagában a 34. naptári napon indult be a virágzás, a szélső értékek a 7. és a 71. napok voltak. Míg 2000 és 2010 között átlagosan a 46. napon indult a szezon, addig 2010. után átlagosan a 25. napon. 2011-től az átlagos szezonkezdet a 22. naptári nap”
– áll a Népegészségügyi Központ tájékoztatójában.
