Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban, és világszerte jelentős számú gyereket érint. Előfordulásának gyakorisága különböző tényezőktől – például a régiótól, az életmódtól és a genetikai hajlamtól– függ, ezért a pontos gyakorisági arányok országonként és területenként változhatnak. Becslések szerint ezzel együtt a gyermekek 10-20 százaléka szenved az asztma valamelyik típusában.
Ilyen tünetekre kell figyelni a csecsemőknél
Sok gyermeknél az asztma tünetei már az első életévben jelentkeznek. A betegségnek különböző súlyossági fokozatai vannak, ezért egyénileg, valamint életkoronként is változhatnak a panaszok. A csecsemőkorban kialakult betegség tünetei tehát különbözhetnek a nagyobb gyerekeknél megjelenő panaszoktól – mutatott rá dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
Babáknál az alábbi jellegzetes tünetek utalhatnak asztmára:
- gyors, erőltetett, ziháló légzés (a fokozott légzési munka miatt az orrszárnyak mozoghatnak);
- sípoló kilégzés;
- a legkisebb megerőltetés esetén is fellépő száraz köhögés, nehézlégzés;
- gyakori fáradtság, letargia, étvágytalanság.
Súlyosabb állapot áll fenn, ha a csecsemő zihál éjszaka. Még rosszabb a helyzet, ha a csecsemő sápadt, ajkai és körmei pedig kékes színezetűek – ez már oxigénhiányt jelez. Ezekben az esetekben azonnal forduljunk szakemberhez, hiszen ilyenkor a babának sürgős orvosi segítségre van szüksége.
Asztmás tünetek nagyobb gyerekeknél
Nagyobb gyerekeknél már az alábbi panaszok jellemzőbbek:
- hosszan tartó köhögés, amely légúti betegség esetén súlyosbodik;
- alvás közben, hideg levegő hatására vagy fizikai terhelésnél – például futkározás, ugrálás közben/után – jelentkező száraz köhögés;
- zihálás vagy sípoló hang kilégzéskor;
- nehézlégzés testmozgás közben – a gyermek kapkodva vesz levegőt, és emiatt inkább kerüli a sportolási lehetőségeket;
- mellkasi szorító érzés;
- fáradékonyság.
Az asztma tüneteit nehéz elkülöníteni bizonyos légúti fertőzések tüneteitől a bölcsődés vagy óvodás korú gyermekeknél. Néha ráadásul maga a légúti fertőzés hozza elő az asztma tüneteit. A kezdetben enyhe tünetek azonban kezelés nélkül súlyosbodhatnak, ezért mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a gyermeknél a fent felsorolt panaszok jelentkeznek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hagyományos kezelés és immunterápia
Az asztma kezelésének célja a légutak gyulladásának csökkentése és ezáltal a rohamok megelőzése. Az inhalációs készítmények biztonságosan alkalmazhatóak már csecsemő- és gyermekkorban is, de a terápia beállítása minden esetben személyre szabottan történik. Ehhez szükséges a rendszeres orvosi ellenőrzés – évente legalább 2-3 alkalommal.
A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy oki kezelési lehetőség is: az allergénspecifikus immunterápia, amely képes megváltoztatni az allergiás asztma természetes lefolyását, mivel nemcsak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja. Segítségével az asztmás tünetek mérsékelhetőek, és a hagyományos gyógyszerek alkalmazása is jelentősen csökkenthető. A kezelés az elvégzett vizsgálatok és a szakorvos elbírálása alapján, minden esetben személyre szabottan történik. Tünetek esetén fontos szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózis és az egyéni kezelési terv meghatározása érdekében.
