A leggyakoribb ok: a nátha
Az orrdugulás leggyakoribb oka kétség kívül a nátha , mely a közösségbe kerülő bölcsődés, óvodás korú gyermekeknél még gyakrabban jelentkezhet. A beszoktatás időszakában és az azt követő hónapokban a betegeskedések száma megemelkedhet, de a későbbiekben is egy szezonban 6-7 nátha még normálisnak tekinthető. A nátha kezelésének legfontosabb része a rendszeres orrtisztítás. Erre csecsemőknél különösen fontos ügyelni, mivel kizárólag orron át lélegeznek, ezért az eldugult orr az alvásban és evésben is akadályozza őket. Orvosi segítséget az elszíneződő, sárgás-zöldes orrváladék igényel, ez esetben bakteriális felülfertőződés, arcüreggyulladás is állhat a háttérben.
Allergia tünete is lehet
Napjainkban egyre több az allergiás beteg, erre különösen azokban a családokban kell figyelni, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás. Öröklött hajlam esetén még nagyobb az esély rá, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Légúti allergia már óvodáskorban is jelentkezhet: ilyenkor az orrváladék színtelen, áttetsző. Figyelmeztető tünet az elhúzódó orrdugulás, tüsszögés, köhögés, a szemek viszketése, kivörösödése. Télen, a lakáson belül elsősorban a házi poratka okoz panaszokat, tavasztól-őszig pedig a pollenek.
Orrmandula-nagyobbodás a háttérben
Tartós orrdugulást okozhat még gyermekkorban a megnagyobbodott orrmandula is. Figyelmeztető jel, ha a gyermek horkol, a légúti akadály zavarja a nyugodt alvásban. A beszédfejlődésben, hangképzésben is éreztetheti a hatását, de a szagérzékelésben is gondot okozhat, előfordulhat, hogy a gyermek nem, vagy csak alig érez szagokat. A megnagyobbodott orrmandula nátha esetén gátolhatja a váladék kiürülését, ezáltal fülbetegségekre, visszatérő arcüreggyulladásokra hajlamosíthat. A műtét szükségességét a panaszok súlyossága határozza meg, ennek elbírálása fül-orr-gégész feladata. A megnagyobbodott orrmandula normál esetben a gyermek 9 éves kora körül visszafejlődhet, 17 éves korra pedig teljesen elsorvadhat.
Orrpolip, orrsövényferdülés
Az orrpolip az orrmelléküregekből kitüremkedő, halvány rózsaszínű, hosszabb-rövidebb nyelű nyálkahártya-képződmény. Megjelenése fertőzéssel, allergiával is összefügghet, de gyermekkorban, 8-10 éves kor között cisztás fibrózis kísérője is lehet. Kialakulására a tartós, gyakran teljes orrdugulás, szagláscsökkenés, orrfolyás figyelmeztethet. Az orrot belül két egyenlő részre választó orrsövény végleges alakját a 20-25. életév között éri el. Rendellenességre utal az egyoldali, vagy változó orrdugulás, de gyakran csak a szövődmények hívják fel a figyelmet az elváltozásra: gyakori fejfájás, fülészeti- és garatproblémák jelentkezhetnek.
Idegentest az orrban
A kúszó-mászó, vagy épp járni tanuló, a világgal ismerkedő kisgyermek is előszeretettel kóstolja meg a környezetéből összegyűjtött tárgyakat. Előfordul, hogy egy-egy apró gomb, játék-, ételdarab, vagy kavics az orrába kerül, majd ott is marad, egészen addig, amíg feltűnik az általa okozott egyoldali véres, gennyes, bűzös orrfolyás, nehezített orrlégzés. Ilyen esetben gondolni kell az orrban lévő idegentest lehetőségére, a gyermeket mutassuk meg gégész szakorvosnak.
Forrás: Fül-orr-gége Központ
