Nagy-Britanniában 2020. március 23-án rendelték el először az országos zárlatot, az új típusú koronavírus terjedésének megfékezése érdekében. Ezt azonban már hetekkel korábban meg kellett volna tenniük – mondta a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálattal kapcsolatban Matt Hancock, volt egészségügyi miniszter.
„Sok-sok emberéletet lehetett volna megmenteni”
A nyáron kezdődött vizsgálat – amelyet Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezet – várhatóan 2026-ig tart majd, és több különálló részből (modulból) áll. A második vizsgálati modul egyik napja Hancock meghallgatásával telt. A volt miniszter – aki a brit koronavírus-járvány elhatalmasodásának idején a londoni egészségügyi tárca élén állt – kijelentette, hogy a zárlatot a március 23-ai időpontnál három héttel korábban kellett volna elrendelni, mivel ezzel „sok-sok emberéletet lehetett volna megmenteni”. Hozzátette, ő és minisztériuma már 2020 januárjának közepétől megpróbálta ráébreszteni a kormányt a koronavírus terjedése okozta probléma súlyosságára, de a tárcának folyamatosan ”„mérgező légkörben” kellett dolgoznia, és más minisztériumok munkáját is el kellett végeznie, például az iskolák bezárása ügyében.
Matt Hancock ugyanakkor maga is súlyos bírálatok kereszttüzébe került a meghallgatáson. A vizsgálóbizottság ugyanis újabb részleteket hozott nyilvánosságra azokból a jegyzetekből, amelyeket Sir Patrick Vallance, a brit kormány akkori tudományos főtanácsadója készített a kormányzati intézkedésekről a járvány első, heveny időszakaiban. E feljegyzések egyikében Sir Patrick alig burkoltan hazugságokkal vádolta meg a volt egészségügyi minisztert, úgy fogalmazva: Hancocknak „szokása volt olyan kijelentéseket tenni, amelyeknek semmiféle megalapozottságuk nem volt”. Vallance naplója szerint Hancock vezetése idején az egészségügyi tárca munkáját „hatalmas belső zűrzavar” jellemezte.
Több probléma is volt a járványkezeléssel
A volt kormányzati főtanácsos feljegyzéseinek korábban nyilvánosságra hozott fejezetei Boris Johnson akkori miniszterelnök tevékenységét is súlyosan kritizálják. Az egyik fejezetben Vallance „következetlennek” minősíti Johnsont, és megállapítja, hogy „gyenge, döntésképtelen miniszterelnökünk van”.
Boris Johnson tavaly júliusban lemondott a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
Hancock viszont már egy évvel korábban távozott az egészségügyi tárca éléről, miután a brit sajtóban megjelent korabeli fotók tanúsága szerint bensőséges kapcsolatba került egyik hivatali kolléganőjével. A volt miniszter lemondásához azonban elsősorban nem a viszony vezetett, hanem az, hogy Hancock megsértette saját tárcájának akkori előírását, amely szerint a nem otthonról dolgozóknak munkahelyükön lehetőleg két méter távolságot kellett tartaniuk egymástól.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
