Télen nem szívesen engedjük ki a meleget a lakásból, szellőztetni azonban szükséges. A hatékonyság érdekében ezt átlagosan ötperces kereszthuzattal érdemes megoldani kora hajnalban és késő este. Az időpont a lakóhelyünk függvénye is: forgalmas utak mellett élők kerüljék a csúcsidőszakokat. A rövid időtartam elegendő, hogy felfrissüljön a lakás levegője, és száraz, hideg időben ez idő alatt a páratartalmat is jelentősen csökkenteni tudjuk. Ha kint esik, ködös, párás a levegő, akkor viszont a szellőztetés hatására sem fog kevesebbet mutatni a higrométer a lakásban.
Az optimális páratartalom
A túl magas páratartalomnak vannak jól látható jelei. Az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, a hidegebb felületeken, a lakás külső, északi falain, hőhidaknál lecsapódó nedvesség pedig penész megjelenéséhez vezet. Ez komoly kockázati tényező mind az egészségesek, mind pedig a krónikus légúti betegek esetében – hívta fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A penész fokozza a meglévő asztmás, penészallergiás tüneteket, de szerepet játszhat azok kialakulásában is. A magas páratartalmú levegőt emellett a háziporatkák is kedvelik, így egy újabb allergia megjelenését is kockáztatjuk, ha tartósan nedves a lakás levegője.
A túl száraz levegő sem egészséges, mert kiszárítja az orr és a légutak nyálkahártyáját. Az orrszárazság, a kiszáradt, kaparó torok érzése nem pusztán kellemetlen. Az irritált nyálkahártya védekezőképessége csökken, emiatt gyakrabban kaphatunk el légúti betegségeket. A levegő optimális páratartalma 40-60 százalék közötti. Ezt páratartalom-mérő készülékkel, higrométerrel tudjuk ellenőrizni. Ezáltal kiderül, ha szükséges párásítani vagy páramentesíteni a lakás levegőjét, hogy a kívánt értéket elérjük.
Ne is inhaláljunk?
Asztmások esetében kifejezetten hasznos az inhalálás, de nagyon lényeges, hogy ilyen esetben hideg páráról beszélünk, nem pedig a náthás tünetek esetén alkalmazott, jól ismert forró kamillás inhalálásról. A hideg pára a kiszáradt, besűrűsödött légúti váladék oldásában segít, a forró gőz belélegzése azonban asztmásoknál akár súlyos rohamot is provokálhat. Nem is beszélve a kamilláról, amely a pollenallergiásoknak kifejezetten veszélyes nemcsak belélegezve, de kötőhártya-gyulladás kezelése esetén is.
Az illóolajok és a különböző illatosítók párologtatása a lakásban szintén irritálhatja az asztmás légutakat. Fokozódó panaszokat, köhögést provokálhat. Ez részben egyéni érzékenység kérdése is, elképzelhető, hogy van, amit jól tud tolerálni a szervezet, és van, amit nem. Mindenesetre érdemes erre is gondolni, ha panaszaink jelentkeznek, és ilyen esetben a továbbiakban inkább mellőzni az adott illatosító használatát.
Ez is érdekelhet
Ha rendszeresen különböző légúti tüneteink jelentkeznek a lakásban, de nincs egyéb fertőzésre utaló tünetünk, például láz, náthás panasz, akkor javasolt orvoshoz fordulni. Nem érdemes halogatni a szakember felkeresését elhúzódó, két-három hete tartó köhögés kapcsán sem, illetve egyértelműen mielőbbi kivizsgálásra van szükség véres köpet esetén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
