A rekedtség általában gégefőtáji gyulladás nyomán keletkezik. Ilyenkor a hangszalagok nyálkahártyáján vérbőség alakul ki, ami miatt azok megduzzadnak, kipirosodnak, a duzzadt hangszalagoknak pedig megváltoznak a rezgési tulajdonságai, azaz nem tudnak szabadon rezegni. A rekedtség egészen addig fokozódhat, hogy teljesen elmegy a hang. Többnyire köhögéssel, náthával, torokfájással, esetleg gégefőgyulladással párosul.
Mitől van?
A leggyakoribb okok: fertőzés; megfázás vagy influenza, a nyálkahártyát ingerlő bármely idegen test vagy külső faktor, pl. dohányfüst vagy a hangszalagok túlerőltetése, pszeudokrupp, esetleg toroktáji műtét után egy, a hangszalagok mozgásáért felelős ideg sérülése.
A túlerőltetés teljesen egészséges torokban is okozhat átmeneti rekedtséget, szintén a nyálkahártya vérbősége folytán. Tartós túlerőltetés miatt a hangszál leginkább igénybevett területén pici nyálkahártya-duzzanat jöhet létre, amely még könnyen visszafejlődhet. Kezelés híján és további erőltetésre maradandó, ún. énekes csomóvá nőhet. Ezek alig nagyobbak egy gombostűfejnél. Elsősorban a nők hajlamosak rá, és hormonális, alkati tulajdonságok is befolyásolják, amit gyulladásos és allergiás folyamatok is felerősíthetnek. Általában gyerekeknél és nőknél 30-35 éves korban szokott jelentkezni.
Ha tartósan és meghűléses panaszok nélkül áll fönn a rekedtség, valamilyen daganat is okozhatja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mitől múlik el?
Rekedtség esetén a hangot lehetőleg ne erőltessük. A suttogás nem feltétlenül jó, mert nem a megszokott módon veszi igénybe a gegefőt, és épp ezáltal megerőltető a hangszálaknak. Különösen gégefő-gyulladáskor legjobb egyáltalán nem beszélni, ha mégis muszáj, akkor inkább természetes hangon, de halkan és erőltetés nélkül beszéljünk.
Kerüljük a dohányfüstös helyiségeket, arról nem is beszélve, hogy természetesen mi magunk se gyújtsunk rá.
Jót tesznek a meleg italok, a tea, mézes tej, ínyenceknek habos kakaó. Mások a hideg italra esküsznek, de végül is (majdnem) mindegy. Csak a nagyon forró és nagyon hideg ételeket és italokat hagyjuk el. Anatómiai tény ugyanis, hogy bármit eszünk és iszunk, az a nyelőcsövön jut le a gyomorba, a hangszalagokkal közvetlenül nem érintkezik. A hangszalagok a légcső "bejáratánál" helyezkednek el, és oda - hacsak félre nem nyel az ember - nem megy étel.
Néha szinte érezhető gyorsasággal segít visszahozni a hangot a cukorral, mézzel habosra kikevert, nyers tojássárgája, amit kiskanállal, lassan szopogatva jó elfogyasztani. De bármily csalóka, ez sem közvetlenül a hangszalagokra hat.
A toroknak is jót tesznek a gőzfürdők, házilag pedig a forró kamilla és a sós-szódabikarbónás vizes öblögetés, inhalálás. Télen a fűtött helyiségek száraz levegőjét párásíthatjuk. Savanyúcukorka, ill. bármilyen bonbon, fertőtlenítőtabletta, gyógycukorka szopogatása elősegíti a bőséges nyáltermelést, ami nedvesen tartja a torkot.
És ha nem múlik, vagy mindig visszatér?
Orvoshoz akkor kell fordulni, ha nem lehet tudni a kiváltó okot, ha több mint 3 hétig nem múlik el, vagy ha erős fájdalom és nyelési, légzési nehézség kíséri.
A viszonylag gyakori torokköszörülés más okokra vezethető vissza, emiatt nem kell aggódni, nem számít rekedtségnek.
A meghűlés és megerőltetés okozta rekedtséget az előbb felsorolt gyógymódok alkalmazásával meg is lehet előzni, ha valaki tudja magáról, hogy torokproblémái előbb-utóbb rekedtségben szoktak végződni.
Ez is érdekelhet
Azoknak, akik könnyen túlerőltetik a hangjukat, érdemes időt szánni a helyes, hangszálkímélő hangképzés elsajátítására, amelyhez logopédus adhat segítséget.
