Toroknak nevezzük a szájüregből a garatba vezető kaput és az itt található képleteket. A köznyelv nemcsak ennek a szűk szakasznak a betegségei által okozott panaszokat, hanem annak környékén zajló betegség okozta tüneteket is torokpanasznak nevezi.
Torokfájdalmat legtöbbször gyulladásos betegségek okoznak: különböző eredetű mandulagyulladások, heveny és idült garatgyulladás, különböző fertőző betegségekhez tartozó torokelváltozások, stb. Igen heves fájdalommal jár, ha a gyulladásos folyamat a mandulák határait túllépi. A fájdalom ilyenkor olyan erős lehet, hogy a beteg a nyálát sem tudja lenyelni. A gégefedő gyulladása szintén heves fájdalmat és nyelésképtelenséget okoz. Az algarat gyulladása is fájdalommal és nehezített nyeléssel jár, mely nagyon keservessé teheti a beteg életét, különösen ha fekély is kialakul.
Enyhébb panaszokat vált ki a nyálkahártya felületes gyulladása, melynek oka lehet virális fertőzés, hő vagy kémiai anyag által kiváltott irritáció (pl.: hideg szénsavas ital, alkohol, fagylalt, csípős fűszeres étel). A szájon át belélegzett levegő szintén irritatív hatás révén okoz gyulladást a nyálkahártya felszínén.
Fülbe sugárzó nyelési fájdalom és nehezített szájnyitás daganatos betegség egyik tünete lehet. Nyakcsigolya-betegségek, idegfájdalom torokba sugárzó fájdalmat is okozhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Torok és szájpad viszketés a légúti allergiás betegségekre jellemző, de ételallergiát is kísérhet a szájüreg, a torok és a garat viszketése.
Torokkaparás, torokégés gyakran előfordul idült, nyálkahártya felszínén zajló hurutok esetén. A háttérben vitaminhiány, vashiány és gyakran az ún. reflux betegség lehet.
A reflux betegségben a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, s ott - esetleg a garatban és a gégében is - emiatt gyulladás alakul ki. A betegek sokszor panaszolják, hogy a torokégés, torokkaparás mellett állandó torokköszörülés is kínozza őket. Sokszor csiklandozó érzésről vagy tollpiheszerű idegentestérzésről is beszámolnak.
Torokban érzett tapadó nyák miatt is gyakran fordulnak orvoshoz. Ettől az érzéstől keserves krákogással próbálnak a betegek megszabadulni. Ilyen panasz a nyálkahártya különböző - általában banális - betegségeiben fordul elő. A diszkomfort érzés abból adódik, hogy a nyálkahártyát élettani körülmények között beborító nyálka mennyisége és minősége megváltozik: kevesebb és tapadósabb lesz. Hormonális változások, a só- és vízháztartás zavara okozhat ilyen panaszt, de lezajlott heveny gyulladás után vagy valamilyen idült betegség részeként is észlelhetjük. A gyakori krákogás rossz szokás vagy neurózis egyik tünete is lehet.
Toroktájon érzett gombócérzés is előbb-utóbb orvoshoz viszi a beteget. Gombócérzést válthatnak ki az idült mandula- és garatgyulladáson kívül a pajzsmirigy különböző betegségei, a nyaki ciszta, valamint gerinc- és nyelőcsőbetegségek.
Mivel sokféle kór okozhat toroktáji panaszt, a szükséges vizsgálatok kiválasztásához és a vizsgálati sorrend megállapításához először alaposan tájékozódni kell. Ez a következő kérdések alapján történik:
- pontosan mi a panasz (fájdalom, viszketés, idegentestérzés, stb.)
- ezek mióta állnak fenn,
- a tüneteket megelőzte-e, vagy kíséri-e láz és fájdalom,
- mikor jelentkeznek a panaszok: ún. üres nyeléskor (amikor csak a saját nyálunkat nyeljük), étel lenyelésekor, vagy nyeléstől függetlenül,
- akadályozott-e a nyelés,
- mindig fennáll-e a panasz vagy csak időnként jelentkezik,
- milyen egyéb ismert betegségek vannak a betegnek, s ezekre milyen gyógyszert szed.
Mivel sokféle betegség okozhat toroktáji panaszt, nem elegendő a torok és szájüreg vizsgálata, a gége és légcső, és legtöbbször a nyelőcső endoszkópos vizsgálata is szükséges.
A kórtörténet, a fizikális és endoszkópos vizsgálat mellett, nyaki ultrahang, különböző röntgenvizsgálatok segítik a diagnózis felállítását. Laboratóriumi és belgyógyászati vizsgálat is szükségességé válhat.
Ez is érdekelhet
X.évf./10.sz.
